A jövőben táppénz csak a munkaviszonyban lévők juttatatása lenne - derült ki a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Nagy Anna szerint ezzel bezárul a kiskapu azok előtt, akik a munkanélküliség elől menekültek betegállományba. A passzív táppénzesek száma az elmúlt években évi 39 ezerről 80 ezerre emelkedett a válság következtében, vagyis valójában munkanélküliségi ellátás helyett vették igénybe ezt az ellátást.

Ha valaki a munkahelye elvesztése után betegedett meg, még három napig jogosult volt 30 nap táppénzre. Ez szűnik most meg. A cél az, hogy csak a valóban betegek jussanak táppénzhez, aki munkanélküli az a munkanélküli ellátórendszert használja - hangzott el a tájékoztatón.

A táppénzcsalásban közreműködő orvosoknak vissza kell fizetniük a jogosulatlanul felvett összeget az egészségbiztosító kasszájába. Eddig csak lehetőség volt az orvosok büntetése, a készülő törvénymódosítás után, már eszköz lesz ­– mondta Nagy Anna. A csalásban résztvevő orvosoknak kártérítési felelősségük lesz.

A kormány arról is döntött, hogy a jövőben az a beteg, aki táppénzen van az jogosult lesz soron kívüli ellátásra az orvosi rendelőben. Ennek feltétele, hogy a beteg legalább 15 napja táppénzen legyen - mondta Nagy Anna. Az intézkedéseknek a táppénz kiadások csökkentésnek célja. A sürgősségi ellátásra szorulók teljes elsőbbséget élveznek - tette hozzá a kormányszóvivő.

A szóvivő elmondta: a kormány első olvasatban tárgyalt a rokkantnyugdíjakról is, ám döntés egyelőre nem született.

Takarékossági okokból a kormány felülvizsgálja, és minimalizálja a kormánytestületek számát. Most 300 ilyen testület van, és ha csak a tíz százaléka nem működik a jövőben, már az is milliós megtakarítást jelenthet. Jelenleg 700 kormánytisztviselő dolgozik delegáltként ezekben a szervezetekben. A szóvivő hozzátette: csak olyan testületek szűnhetnek meg, amelyek a társadalmi érdekegyeztetésben nem vesznek részt.