Elmozdulhat a holtpontról a szigetközi vízellátás kérdése
A testület erről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, majd a parlament várhatóan ősszel napirendre veszi és megtárgyalja a kérdést. A kezdeményezők - köztük a kérdést benyújtó Szammer István, a Kisalföld napilapot is birtokló Lapcom Kft. ügyvezető igazgatója - azt akarják elérni, hogy a mellékágrendszereket össze lehessen nyitni a főmederrel, és így újra egységes legyen a dunai vízrendszer.
Mint arról korábban írtunk, nem egészen két hónap alatt 82 ezer aláírást gyűjtött össze a győri Kisalföld című napilap, valamint kiadója, a Lapcom Kft. azért, hogy két évtizedes tétlenség után végre előmozdítsák a Szigetköz térségében óriási károkat okozó vízgazdálkodási gondok ügyét.
Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője lapunknak korábban elmondta: húsz évvel ezelőtt terelte el Szlovákia a Dunát, ám a vitás vízgazdálkodási kérdéseket mind a mai napig nem sikerült rendezni. Ráadásul további gondokat okoz, hogy a szigetközi Öreg-Duna-meder az elmúlt ötven évben – részben az Ausztriában kialakított vízerőművek miatt – mára két métert süllyedt. A folyó terelése és a meder mélyülése pedig együttesen azt eredményezte, hogy a mára kialakult, olykor négyméteres szintkülönbség miatt megszakadt az Európa-szerte egyedülálló szigetközi és csallóközi mellékágrendszer összeköttetése a főággal.
A Vizet a Dunába elnevezésű népi kezdeményezés szervezői szerint a térségben élők az elmúlt húsz évben "ezerszer" kérték a kormányokat, hogy tegyenek végre valamit a helyzet rendezéséért, ám "soha semmi sem történt". Emiatt döntöttek úgy, hogy aláírásgyűjtéssel nyomatékosítják kérésüket. A szervezők megemlítették: májusban kezdték el gyűjteni az aláírásokat, s elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyében élők szignálták az íveket, a régió szavazópolgárai közül minden negyedik ember támogatta az ügyet.