Az LMP tavaly májusban csaknem negyven kérdést nyújtott be hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A népszavazási kezdeményezések célja egyebek mellett az volt, hogy megakadályozzák a munka törvénykönyvének a dolgozók számára kedvezőtlen átalakítását, a korengedményes nyugdíjak megvonását, a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő leszállítását.

Az OVK a kérdések jó részét nem hitelesítette, amit mégis, azt magánszemélyek támadták meg az Alkotmánybíróság (AB) előtt. Számos kitérő után tavaly kiderült: az ökopárt jogerősen négy kérdésben gyűjthet aláírásokat.

Az Országos Választási Iroda által tavaly december elején hitelesített aláírásgyűjtő íveken ahhoz kérték a választók támogatását, hogy a tankötelezettség korhatára maradjon továbbra is 18 év, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, száz napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni, és a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

A pártnak ettől kezdve négy hónap állt rendelkezésére ahhoz, hogy a referendum kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer támogató aláírást megszerezze. Az LMP azonban eltaktikázta magát, mert mindenképpen azt szerették volna, ha a népszavazási csomagban a nyugdíjakra vonatkozó kérdések is szerepelnek.

A jogorvoslati eljárások azonban olyannyira elhúzódtak, hogy erre esély sem volt, így a párt úgy határozott: március 5-én – tehát az aláírásgyűjtés határidejének lejárta előtt nem egészen egy hónappal – megkezdi az akciót. Ennyi idő alatt azonban – bár mindent bevetettek, s a legeredményesebb aktivistáknak még ajándékokat is kilátásba helyeztek, amit az OVB jogsértőnek minősített – csak 160 ezer körüli aláírás gyűlt össze, s ezek közül utóbb mintegy 130 ezer minősült hitelesnek.

A népszavazást tehát nem kell elrendelni, ám annyi támogató összegyűlt, hogy a kérdésekről a parlamentnek tárgyalnia kell (ehhez százezer aláírás is elegendő). Így a Ház döntésén múlik tehát, hogy lesz-e referendum. Aligha kétséges azonban, hogy a kormány számára kellemetlen kérdésekben – és a munka törvénykönyve, illetve a tankötelezettség korhatára is ilyen – az országgyűlési többség szerdán bizonyosan nem kezdeményez népszavazást.

A korengedményes nyugdíjról pedig – amint arról korábban beszámoltunk – az AB döntései alapján nem lehet referendumot tartani. A testület álláspontja szerint ugyanis az előrehozott nyugdíjak járadékká alakításáról szóló rendelkezéseket csak úgy lehetne törölni, ha módosítanák a költségvetési törvényt. Ez utóbbi korrekcióját viszont nem lehet népszavazással kikényszeríteni.

Egyébként a nyugdíjügyben – akkor az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár 62-ről 65 évre emelése kapcsán – a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma már 2010-ben útjára indított egy népi kezdeményezést. Azt több mint ötvenezren támogatták, a kérdést így a Ház napirendjére kellett venni. Az ügy azonban már a szakbizottság előtt elbukott, amely azt általános vitára sem ajánlotta.