Az Orczy-kerttől a matyódizájnon át a biciklis lecsóig
Autentikus matyóhímzéses hordható viseletet készítünk. Az összes hímzést tardi asszonyok készítik – mondja a matyodesign egyik alapítója, Váczi Borbála. A lány szülei Budapestről költöztek Tardra, még 1978-ban, a gyerekek – öt testvér – már oda születtek. A Matyodesign.hu-n erről így olvashatunk: "(...) egyhetesek sem voltunk, amikor először megláttuk, hogyan kanyarog a matyó kötényen a bazsarózsa szára, és hogyan virít mellette a nefelejcs. Láttunk és tanultunk még ezer csodát: tiszta udvart, rendes házat, alacsonyan szálló fecskét és magasan ülő templomtornyot. És láttunk asszonyokat, akik most nektek hímzik a matyó mintákat. Díszítse ruhatáratokat épp annyira egy-egy darab, mint ahogy a mi életünket aranyozza be a matyóföldi Tard!"
A matyodesign idén a legjobb szociális vállalkozásként Pro Bono-díjat kapott. Két éve alapították a vállalkozást.
– Ruháinkat valódi matyó motívumok díszítik, megtartva a vonalvezetést, viszont elrugaszkodva a matyó színvilágától – mondja Váczi Bori. A vállalkozásban négy asszony dolgozik. Egyikük már nyolcvanéves – ő Bori egyik testvérének dadája. Ezeknek az asszonyoknak a munkanélküliségtől sújtott borsodi térségben esélyük sem lenne elhelyezkedni, most mégis tele vannak munkával – a matyodesign a neten értékesíti a ruhákat, és elsősorban a divatra érzékeny, fiatal városi nőket célozza.
A másik díjazott szervezet halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek szervez sportolási lehetőséget a Józsefvárosban. E szervezet 1997-ben alakult, elnöke az olimpiai és világbajnok öttusázó, Fábián László. Az egyesület "székhelye" az Orczy-parkban van, és elsősorban a józsefvárosi Internazionale csapattal foglalkozik, amely roma gyerekekből áll. Most 22 gyerek jár az edzéseikre, és "az Orczy-kerti homokból érkező fiúk" NB III-as, NB II-es csapatokat vernek meg. Felújították már a futópályát, és közösségi teret is építettek az Orczy-kertben, amelyet folyamatosan karban is tartanak.
A Pro Bono-közönségdíjat egy ételkiszállítással és -készítéssel foglalkozó kis cég, a KétkerÉtkem kapta. A vállalkozás "egy lecsóval kezdődött". Sinkó Bori ugyanis állítólag isteni lecsót csinál, a barátok pedig folyton kérlelték, hogy nekik is főzzön.
– Munkanélküli voltam, s azon gondolkodtam, miért is ne próbálnék ebből megélni. A Kortárs Művészetek Háza, vagyis a Trafó adja ki nekem a konyhát – meséli a lány. A vállalkozás nevéből a "két ker" a két kereket – azaz a biciklit jelenti: csak kerékpárral szállítják ki az ételeket. A KétkerÉtkem ugyanis környezettudatos, és nemcsak a benzinfüsttől kíméli meg a várost, hanem a felesleges műanyag szemetektől, és a káros mosogatószerektől is. Az ételeket ugyanis olyan edényekben szállítják, amelyeket a következő rendeléskor visszaadnak a futárnak. Sinkó Bori a gasztronómiai kultúrát is terjeszti: 35 gasztrobloggerrel áll kapcsolatban, receptjeikből főz. A kis vállalkozás öt embernek nyújt megélhetést.
A kedden ötödik alkalommal átadott Pro Bono-díjakkal olyan szervezetek munkáját ismerik el, amelyek társadalmi célú, hosszú távon fenntartható, szolidaritást elősegítő programokat valósítanak meg. A díjat a Szociális Innováció Alapítvány hívta életre, és az Általános Vállalkozási Főiskola nonprofit menedzsment tanszékével közösen hozta meg a döntést a nyertesekről.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa a díjátadón a szociális vállalkozásokat uniós megvilágításba helyezte.
– Európa komoly válságot él át. Ez nem műbalhé, a monetáris unió egzisztenciális kérdéseiről van szó. Első hallásra marginálisnak tűnhet a szociális gazdaság kérdése, mert ez leszorul a címlapokról. Pedig a strukturális megoldások keresése közben számolnunk kell ezekkel a vállalkozásokkal – mondta megnyitó beszédében a biztos, emlékeztetve arra, hogy az EU 2020-as stratégiában a kitűzött célok között szerepel a szociális gazdaság megerősítése. Andor László ismertette, hogy Franciaországban 12, Spanyolországban pedig 9 százaléknyi a szociális gazdaság szerepe a teljes gazdaságon belül. Szerinte a szociális vállalkozások a szolidaritásra, autonómiára és a társadalmi felelősségvállalásra épülnek, ami a gyakorlatban megfizethető lakhatást, közlekedést, egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi szolgáltatást jelent.
– A szociális vállalkozásoknak innovatív erejük van, többletbevételeiket pedig társadalmi küldetésükre fordítják. A szociális vállalkozók jó szolgáltatásokat kínálnak, új termékeket, új piacokat hoznak létre. Működési nehézségeik jelentős része abból adódik, hogy általában kis- vagy közepes méretűek. Nehezen látják át a piacokat és a hitelezéssel kapcsolatos kockázatokat – fogalmazott Andor László, hozzátéve, az Európai Bizottság folyamatosan dolgozik azon, hogy az uniós piacokon ezeknek a vállalkozásoknak is megteremtsék az egyenlő feltételeket. A Bizottság tavaly kidolgozott egy olyan intézkedéscsomagot, amely elősegítheti a szociális vállalkozások létrehozását, és javíthatja a finanszírozhatóságukat.
Andor László hangsúlyozta: a szolidaritás kulcskérdés.
– Az EU-ban sok esetben a költségvetési hiányok tűnnek a legfontosabb kérdéseknek. Pedig szolidaritási deficit is van, a kistérségektől kezdve az unió egészéig. Ha a következő napok tárgyalásai az unióban nem a szolidaritást erősítik, akkor rossz forgatókönyvekkel kell számolnunk – utalt az uniós biztos a jövő heti uniós csúcsra.
