A magyar ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárás formájában kerül a parlamenti közgyűlés szerdai napirendjére egy hétfőn született döntés eredményeként. A témát egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross javaslatára tűzték napirendre, s a vita lefolytatását a Fidesz pártcsaládjához tartozó európai néppártiak sem ellenezték.

A másfél órásra tervezett vita előterjesztője az ET politikai bizottságának elnöke, a svéd szocialista Björn Von Sidow lesz, aki hazájának védelmi minisztere is volt, jelenleg pedig a svéd képviselőház magyar baráti tagozatának tagja. A webtv.coe.int portálon is követhető, nyilvános vita eredményeként az Európa Tanács elnökségét és frakcióvezetőit tömörítő büro dönthet úgy is, hogy indítsanak monitoring vizsgálatot Magyarország ellen. Az elmúlt évtizedben EU-tagállammal szemben csupán két ízben készültek elrendelni monitoringot – legutóbb Silvio Berlusconi „túlhatalma” került az ET célkeresztjébe –, de hivatalos vizsgálat végül egyik esetben sem indult. Magyarország elsőként ülhet tehát a szégyenpadra.

– Minthogy a magyar ügy az ET-ben váratlanul, hétfőn merült fel, s mivel a testület mindkét magyar szocialista képviselője külföldön tartózkodik, a magyar szocialisták részéről senki nem vesz részt az ET parlamenti közgyűlésének magyar vitáján – mondta a Népszabadságnak Kovács László, az MSZP alelnöke. – Ez nem változtat azon, hogy a vitát jelzésként is fontosnak tartom és bizonyára a tartalma is tanulságokkal szolgál. Csak remélni tudom, hogy a magyar kormány ezt komolyan veszi, s nem söpri le, amint azt Orbán Viktor a múlt héten Strasbourgban tette – fűzte hozzá.

Kovács László regált a Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos által múlt pénteken elküldött levél magyarországi visszhangjára is, hangsúlyozva: rombolja a kormány szavahihetőségét, hogy Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár és Nagy Anna kormányszóvivő azt állította, hogy az uniós biztos levelének egyetlen felvetése sem kérdőjelezi meg a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás magyarországi érvényesülését. Hozzátette: nem igaz a kormányszóvivő azon állítása sem, hogy a Bizottság csak akkor indít kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ha a kormány nem válaszol a levélre két héten belül. A Bizottság ezt akkor is megteheti, ha a kormány válaszát nem találja kielégítőnek.