A hét önkormányzati szervezet a parlamenti és az önkormányzati képviselői létszám egyidejű csökkentését javasolná, utóbbit differenciáltan - ismertette az országos önkormányzati érdekképviseleti szövetségek, köztük a TÖOSZ közös, 12 pontban rögzített nyilatkozatát Molnár Gyula (MSZP), aki egyúttal a főváros XI. kerületének, Újbudának a polgármestere is.

A TÖOSZ szerint az önkormányzati képviselők számát nem lehet egyszerűen megfelezni, mert az a kistelepülések jelenlegi 3-5 tagú testületeinél "közjogilag lehetetlen" lenne. (Kilencszáz olyan, 600 lakosúnál kisebb település van, ahol a képviselő-testület tagjainak száma 3-5.)

Elmondta, a TÖOSZ készített egy javaslatot, amelyet a kormánynak is megküld, és az átlagosan 30-32 százalékos létszámcsökkentést indítványoz. A fővárosban, a nagyobb településeken és a megyéknél csaknem 50 százalékos csökkentést javasolnak, míg a kistelepüléseken lényegében nem változna a testületek létszáma.

A képviselői létszám csökkentése önmagában nem önkormányzati reform - tette hozzá a TÖOSZ elnöke, aki szerint három feltétel megléte esetén lehet reformról beszélni.

Elsőként az állam és az önkormányzatok közötti hatásköröket kellene tisztázni, mert nem tartható, hogy a települések olyan feladatokat kapnak, melyekhez nem kapják meg a megfelelő mértékű forrást - mondta. Molnár Gyula szerint ezek után lehetne újragondolni a finanszírozás kérdését, majd legvégül kerülhetne sor a strukturális változásokra. Ennek ellenére már most támogatják a képviselői létszám csökkentését.

A szervezetek szerint önkormányzati körben három helyen lehet megtakarítást elérni. Ezek között a "választott megyék vagy a statisztikai régiók" kérdése az egyik, hogy ne működjenek párhuzamos struktúrák. Molnár Gyula szerint a megyei jogú városok és az agglomerációjuk státuszának a kérdése is olyan lehetőség, ahol komoly tartalékok vannak. A harmadik kör a főváros és a kerületek viszonya; a jelenlegi kétszintű közigazgatási rendszer mára már minden tartalékát felélte - fogalmazott.

Molnár Gyula közölte: azt várják az új parlamenttől, hogy továbbra is valamennyi (mintegy 3.200) önkormányzatnak legyen választott vezetője, erősítsék meg a polgármester jogállását, valamint kezdődjék újra a rendszeres egyeztetés a kormány és az önkormányzati szövetségek között.

A TÖOSZ elnöke a főváros és a kerületek viszonyában először a hatásköröket kellene átrendezni, az alapellátást a kerületekhez tenni, a városüzemeltetés és a városfejlesztés minden kérdését pedig a fővároshoz. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szabályozási tervek, a közutakkal kapcsolatos ügyek a fővároshoz kerülnének, míg a szociális ellátás, az oktatás, egészségügyi alapellátás maradna a kerületeknél.

Molnár Gyula szerint még nem szabad hozzányúlni a "választott polgármesteren és választott testületeken" alapuló rendszerhez a kerületeknél, ez egy későbbi lépés lenne.

Jelezte: ő egyébként az "egységes város" pártján áll, és nem gondolja, hogy hosszú távon 23 "választott kerületre" volna szükség. Közölte, néhány ciklus után el lehetne jutni oda, hogy a "főváros lenne a választott", a kerületekben pedig csak kinevezett elöljárók, vezetők lennének.