A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, és 2013 januárjától országszerte már meg is kezdi a működését a 175 járási – a fővárosban 23 kerületi – kormányhivatal – tudatja a kormany.hu honlapon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A nagyobb településeken ügyintézésre az e hivatalok részeként működő, munkanapokon reggel nyolctól este nyolc óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség.

A kormányhivatalok szervezeti egységeként felálló járási/kerületi hivatalok az államigazgatási ügyeket veszi át az önkormányzatoktól, tehát ott intézik majd a gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális ügyeket, s oda tartoznak majd az okmányirodák, továbbá a munkaügyi és népegészségügyi kirendeltségek. Ez összességében körülbelül nyolcvan ügykört jelent.

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy - a megyék határaihoz igazodva - az állampolgárok számára biztosítsák az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, miközben a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg – hangsúlyozza a tárca.


Minden egyes járásszékhelyen lesz hivatal – egy hétfőn megjelent kormányrendelet tételesen rögzíti az egyes hivatalok székhelyéhez tartozó településeket is -, míg Budapesten kerületi hivatalok alakulnak. A rendelet értelmében arra is van lehetőség, hogy a hivatal illetékességét megváltoztassák, és új járási hivatalt alakítsanak ki. 

A jogszabály kimondja: ha települési képviselő-testület határozatban kezdeményezi a településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát.

Az ilyen kezdeményezés akkor támogatható, ha ezzel az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a közlekedési feltételek jelentősen megváltoztak - olvasható a rendeletben. Egy település másik járáshoz történő átcsatolása, illetve új járási hivatal kialakítása az általános önkormányzati választások napjával történhet meg

 

Az önkormányzati tulajdont is használatba veszi az állam 

A rendelet rögzíti azt is: a járási hivatalok ingyenes használatába kerülő vagyonelemek, valamint az átveendő köztisztviselők számának és feladatainak meghatározása érdekében a minisztérium - a KIM Vagyonkezelő Központ, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével - valamennyi települési önkormányzatnál felmérést végez.

Vagyis: amint korábban írtunk róla, rekvirál az állam, s mindenestől viszi a nem kis részben önkormányzati pénzekből kialakított okmányirodákat, de igényt tarthat más helyiségekre, irodabútorokra és informatikai eszközökre is.

A tulajdonjogot – szemben például a megyei intézményekkel, amelyeket ténylegesen államosítottak – azonban nem szerzik meg a kormányhivatalok, de ez csak konfliktusok forrása lehet. Oszthatatlan ingatlan esetében ugyanis az önkormányzatok „társbérletbe” kényszerülnek, és ilyenkor a fenntartási és az esetleges felújítási költségek megosztása körül könnyen támadhat vita.

Az ingóságok kapcsán talán egyszerűbb lesz a helyzet: azoknak az eszközöknek az üzemeltetéséről, karbantartásáról, illetve szükség szerinti cseréjéről, amelyeket az állam ingyenes használatba vett, talán gondoskodni is fog.

Az átszervezés ugyanakkor nemcsak javakat, hanem tízezres nagyságrendben önkormányzati alkalmazottakat is érint. Az „átveendő köztisztviselők számának és feladatainak meghatározása” viszont még folyamatban van, így elég sokan lehetnek azok, akiknek inoghat a széke. A rendszer átalakításának ugyanis csak akkor van értelme, ha a közszolgáltatásokat az eddiginél hatékonyabban és/vagy olcsóbban lehet biztosítani.

Könnyen előfordulhat tehát, hogy létszámcsökkentésre kell számítani. A megyei intézmények államosítása során ugyanakkor kiderült, hogy az új intézményfenntartó központok nem mindenkit vettek át azon emberek közül, akik az érintett létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat látták el. Vagyis: válogattak, és ez most sem zárható ki.

A járások kialakításának előkészítése során az egyik leginkább vitatott kérdés az volt, hogy az új hivatalokat szakemberek vagy inkább politikusok vezessék. Hosszas huzavona után született meg a döntés: a pályázóktól követeljenek meg öt év közigazgatási gyakorlatot, de a parlamenti képviselői vagy polgármesteri tisztség ellátását is figyelembe kell venni. A húsz kormányhivatali poszt után így a járási hivatalvezetői állás is a politikai zsákmányszerzés részévé válhat.