Október végéig kell megállapodást kötniük a járások kialakításával kapcsolatos technikai feltételekről a megyei – fővárosi – kormányhivataloknak az önkormányzatokkal, és kisebb-nagyobb konfliktusok árán ugyan, de nagyjából mindenütt sikerült megegyezésre jutni. Jövő januártól vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatalt hoznak létre, s ezek a jelenleg önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokban, a helyhatóságoktól átvett emberekkel és eszközökkel működnek majd.

A járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, emellett több szakigazgatási szervet hoznak létre: lesz szociális és gyámhivatal, építésügyi hivatal, népegészségügyi intézet, állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, munkaügyi kirendeltség és földhivatal. Az építésügyi, a népegészségügyi, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrzési feladatokat azonban – miként az eddigi rendszerben is – több járásra kiterjedően fogják majd ellátni.

A kormány szándékai szerint azzal, hogy az államigazgatási feladatok egy része – ilyenek többek között a szociális és gyámügyek, az okmányügyek vagy az építésigazgatás – a kormányhivatalok alárendeltségében tevékenykedő járási hivatalokhoz kerül, mindenki jó jár.

Árnyaltabban fogalmazva: inkább abban lehet reménykedni, hogy senki nem jár rosszabbul, mert jövőre a kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken – ahol a körjegyzőségek létrehozása után egyáltalán még voltak – megszűnnek a polgármesteri hivatalok. Ezek helyébe ügysegéd lép, aki hetente néhány órában segít majd a helyi lakosoknak ügyes-bajos dolgaik elintézésében.

A jelenleg működő okmányirodák viszont mindenütt megmaradnak – számuk meghaladja a 250-et –, és ezek kormányablakként is funkcionálnak, tehát valamennyi ügytípusban kezdeményezhető majd az eljárás lefolytatása, függetlenül attól, hogy járási székhelyen vannak-e.

Majd a gyakorlat eldönti, hogy valóban szükség volt-e a közigazgatás rendszerének ilyen radikális átszervezésére, annyi azonban máris bizonyos, hogy ez konfliktusok sorának forrása. Az eddig az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok államosítását ugyanis úgy igyekeznek megoldani, hogy az a költségvetésnek a lehetőség szerint egyetlen fillérjébe se kerüljön. Ezért a járási hivatalokat a helyhatóságok ingatlanaiban alakítják ki, s viszik az ehhez szükséges eszközöket és embereket is, ugyanakkor emiatt jövőre jelentősen – sokak szerint az átvett feladatokhoz képest nagyobb arányban – csökkentik az önkormányzatok állami támogatását.

Azt, hogy ez a folyamat miként zajlott le, jól szemlélteti lapunknak küldött elektronikus levelében az egyik fővárosi önkormányzat köztisztviselője. Ő azt írja: megjelent náluk Budapest Főváros Kormányhivatalának két munkatársa, akik – mintha „mezei végrehajtók lettek volna” – fogták a székeket, asztalokat, monitorokat és számítógépeket, monitorokat, és „mindent lepecsételtek, levonalkódoztak, számítógépes nyilvántartásba vettek, elláttak a Budapest Főváros Kormányhivatala felirattal, mint ha csak egy végrehajtási eljárás lett volna”.

„Ez az eljárás aznap délután az egész hivatalunkban megismétlődött. Mi, akik ott voltunk, csak álltunk, és nem hittük el, hogy minek vagyunk a részesei… Ez lenne a közigazgatási reform megvalósítása, pénzforrások nélkül, mindent az önkormányzatoktól elrekvirálva?” – tette fel a kérdést a hivatalnok, aki közölte azt is: a képviselő-testület csak a következő napon hozott döntést arról, milyen eszközöket enged át a járási hivatalnak.

Az önkormányzati köztisztviselők esetében hasonló volt az eljárás: akiket kiválasztottak, azokat vitték – informátorunk szerint akár saját akarat ellenére is. Ellenkezni ugyanis nem mert senki, de tulajdonképpen örülhet, akit átvesznek, mert a polgármesteri hivatalokban bizonyosan jelentős létszámcsökkentést kell majd végrehajtani. Igaz, az újdonsült kormánytisztviselők helyzete sem lesz biztos, mert az esetükben hat hónapos próbaidőt kötnek ki.

Mások is megerősítették, hogy a járási székhelyeken körülbelül a létszám harmadát veszik át az új hivatalok, de akár ennél többen lehetnek azok, akiknek a bérét jövőre a jelentősen csökkenő állami támogatások már nem fedezik majd. Egy részüket így biztosan elbocsátják.

Azt egyébként többen megerősítették, hogy az eljárás másutt is hasonlóképpen folyt, az önkormányzatok pedig nemigen reklamálhattak, mert a kormányhivatalok állítólag egyoldalúan is megköthették a „megállapodást”. Néhány településen mégis folyt kisebb-nagyobb vita például arról, hogy milyen ingatlant, hány irodát, mennyi gépkocsit adjanak át az új járási hivataloknak, vagy hogy hol biztosítanak a számukra garázst. Volt néhány olyan település is, amely amiatt tiltakozott, mert az eredeti elképzelések szerint nem járási hivatalt hoztak volna létre, hanem csupán ügysegédet biztosítottak volna.

Végül általában egyezség született, igaz, sokszor az egyoldalúan diktált feltételek alapján. A járási rendszer így januárban felállhat, és – legalábbis a járási székhelyeken, illetve az okmányirodával rendelkező településeken – a korábbi vitákból a polgárok szerencsére nem sokat érzékelnek majd: ugyanazokat az ügyeiket nagyjából ugyanott és zömében ugyanazon személyek közreműködésével intézhetik majd, mint eddig – csak a cégér változik.