Az Alkotmánybíróság (AB) még 2006-ban megfogalmazta, hogy „a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat” – hangsúlyozza közleményében Jóri András volt adatvédelmi biztos.

Az AB-határozat nyomán az országgyűlés törvényben rendelkezett arról, hogy a kormány üléseiről hangfelvétel készül. A 2010-ben ennek helyébe lépő jogszabály szó szerint átvette a hangfelvétel készítéséről szóló korábbi rendelkezést.

Ezt követően viszont egy kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy „a kormány üléséről összefoglaló és a kormány tagjainak kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül”.

Ez a szabály csupán az ülés végén az összefoglalóhoz szükséges hangfelvételről rendelkezik, azonnali felvételt csak a miniszterelnök engedélyével tesz lehetővé. Ezért a kormányhatározat ellentétes a vonatkozó törvénnyel, hiszen a felvétel készítését kormányfői hozzájáruláshoz köti – hangsúlyozza Jóri. Ellentétes ugyanakkor az AB határozatában foglaltakkal is, hiszen a törvényben és a kormányhatározatban szabályozott összefoglaló nem tekinthető az ülés tartalmi dokumentálásának.

Jóri emiatt 2010 júniusában a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, majd, mivel ez nem vezetett eredményre, 2011-ben beadványt intézett az AB-hez. A testület az indítványban foglaltakat azonban érdemben nem vizsgálja,"mivel az adatvédelmi biztos jogintézménye a korábbi formájában és ezáltal indítványozói jogosultsága is megszűnt, ezért az Alkotmánybíróság megkereste az indítvány benyújtására jogosult alapvető jogok biztosát, nyilatkozzon, hogy az eljárás folytatását kezdeményezi-e [...] Az alapvető jogok biztosa az eljárás folytatását nem kezdeményezte, ezért az Alkotmánybíróság az [...] indítványt [...] visszautasította”.

Az eset rávilágít arra, hogy a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme nem megoldott Magyarországon – állítja Jóri. Felhívja ugyanakkor az alapvető jogok biztosának figyelmét, hogy fordítson kiemelt figyelmet az információs jogokra, annál is inkább, mert a szerinte alkotmányellenesen és európai jogot sértő módon létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az alkotmánybírósági indítványozás jogával nem rendelkezik.

Schmitt Pál Orbán Viktorral egy kormányülésen