Az ombudsmanról szóló törvényről egyeztettek a minisztériumban

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényről egyeztettek szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) - közölte a tárca sajtóirodája.

A minisztérium tájékoztatása szerint Gál András Levente közigazgatási államtitkár szerdán Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával, Kállai Ernővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával, és Péterfalvi Attilával, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetőjével egyeztetett a készülő ombudsmani törvényről. A megbeszélésen részt vettek a KIM közigazgatási és igazságügyi helyettes államtitkárai is.

A törvénytervezetről folytatott megbeszélésre meghívták Jóri András adatvédelmi biztost is, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt az egyeztetésen - tette hozzá a tárca sajtóirodája.

A közlemény szerint Gál András Levente elmondta, hogy az alaptörvény jogalkotási feladatot teremtett, ennek alapján a tárcánál megindultak az előkészítési munkák. A törvénytervezetet elküldték az ombudsmanoknak egyeztetésre, és Rétvári Bence parlamenti államtitkár Fülöp Sándorral, Gál András Levente pedig Kállai Ernővel folyatatott megbeszélést.

Utaltak arra, a tervezet egységes ombudsmani rendszert épít ki, amelyben valamennyi hatáskör gyakorlója az alapvető jogok biztosa lenne. "Az előkészítés azokra a tapasztalatokra épít, hogy a "több-biztosi rendszer" nem eléggé hatékony, ezzel szemben egyetlen ombudsman az alapjogok teljes spektrumának védelmét el tudja látni" - írták.

Péterfalvi Attila emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az egységes jogvédelem hiányában Magyarország "B" státuszt kapott az ENSZ emberi jogi főbiztosságától. Amennyiben az egységes jogvédelem létrejön, az "A" kategória elérhetővé válna - olvasható a KIM közleményében. A kormány jogalkotási terve alapján az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt még a tavaszi ülésszakon elfogadná az Országgyűlés.

Az Országgyűlési Biztos Hivatala szintén szerdán közölte az MTI-vel: a magyarországi általános ombudsmant "B" fokozatba sorolta az ENSZ emberi jogi főbiztossága, mert jelenleg még nem a teljes emberi jogi spektrumban vizsgálódik, a kisebbségi jogok védelmére ugyanis külön intézménynek van felhatalmazása. Ez azt jelenti, hogy most nem teljes az ENSZ úgynevezett nagy emberi jogi nemzetközi szerződéses rezsimjei (például nők, kisebbségek, fogyatékossággal élők, gyermekek jogainak védelme) végrehajtásának ellenőrzése, valamint a kapcsolattartás az e területeken működő civil szervezetekkel.

A közlemény szerint az akkreditációs bizottság az új alaptörvényről és az ombudsmantörvény tervezetéről kapott tájékoztatás alapján azt a véleményét is megfogalmazta, hogy ha létrejön az egységes ombudsmani intézmény, akkor lehetőség nyílik az Európában szinte általánosnak mondható "A" kategóriás akkreditáció, a legmagasabb fokozat elnyerésére.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága 1993 óta építi a nemzeti emberi jogi intézmények globális hálózatát, amelynek országait egy nemzetközi bizottság háromféle státuszba sorolhatja be. Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére 2010 őszén érkezett a magyar nemzeti emberi jogi intézmény pályázata az ENSZ főbiztosságára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.