Nem fordul az Alkotmánybírósághoz az ombudsman az országgyűlési tárgyalási rend fenntartásával, a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos törvényi rendelkezések ügyében. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében azt írta, Szabó Máté nem látta indokoltnak az utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezését. A hivatal ugyanakkor azt is közölte, az ombudsman a panaszosként hozzá forduló képviselőket és az Országgyűlés elnökét arról tájékoztatta, hogy a szabályozás érvényesülését a jövőben is figyelemmel kíséri, és a témakört érintő, széleskörű, nemzetközi jogösszehasonlító kutatásokat indított.

A Szabó Mátéhoz forduló - a közleményben meg nem nevezett - országgyűlési képviselők azt kérték, az ombudsman az Alkotmánybíróságon indítványozza az Országgyűlésről szóló törvény tárgyalási rend fenntartásával, fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseinek megsemmisítését.

A közleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Országgyűlés működését, így arra sincsen hatásköre, hogy az Országgyűlés elnökének a tárgyalási rend fenntartásával, fegyelmi jogkör gyakorlásával kapcsolatban állást foglaljon. Hozzátették ugyanakkor: e tilalom azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy az alapvető jogok biztosa az országgyűlési törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát kérje, ha azok az álláspontja szerint ellentétesek az Alaptörvénnyel.

Szabó Máté az ügyben azonban figyelembe vette azt is, hogy az államszervezet rendszerében az ombudsman a parlamenti ellenőrzés független intézménye, így csak legvégső esetben fordulhat az Alkotmánybírósághoz az Országgyűlés működését szabályozó jogszabályok felülvizsgálata érdekében.
Az ombudsman válaszában utalt arra, hogy valamennyi eddig áttekintett parlamenti házszabály tartalmaz a rend fenntartására irányuló szabályokat, ezek speciális, más körülmények között értelmezhetetlen szankciókat vetnek fel. Gyakori, hogy a képviselővel szemben lehetőség van azonnali intézkedések alkalmazására, vagy a későbbiekben szankciók érvényesítésére - írta.

A biztos nemzetközi példákra utalva emlékeztetett arra, hogy sem a pénzbírság alkalmazása, sem a kizárás nem eleve ellentétes a demokratikus standardokkal, szükséges ugyanakkor, hogy az intézkedéseket kellő garancia övezze.

Szabó Máté megjegyezte azt is, hogy a képviselők fegyelmi felelősségre vonásának igen szűk teret enged az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel az ilyen korlátozást gyakran a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értékeli.

Álláspontja szerint az Országgyűlés rendeltetésszerű működése, a képviselői obstrukció visszaszorítása ugyanakkor legitim cél a képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozására. Az ilyen korlátozást kimondó jogszabálynak, illetve a korlátozást foganatosító parlamenti gyakorlatnak azonban meg kell felelnie az Alaptörvény rendelkezéseinek: a korlátozásra csak legitim cél érdekében kerülhet sor, annak szükségesnek és arányosnak kell lennie.

Szabó Máté arra is rámutatott, hogy nem eleve sérti a jogorvoslathoz való jogot, ha egyes fegyelmi jogkörhöz kötődő döntésekkel szemben a törvény nem biztosít bírói utat. Az Alaptörvény jogállamiságot deklaráló klauzulájából az következik azonban, hogy ilyen esetben más módon kell biztosítani azt, hogy a fegyelmi jogkörben hozott döntés ne legyen önkényes, aránytalan és biztosított legyen az eljárás tisztességessége.