A 2002-ben kiadott engedély érvényességét, azaz a tározók állékonyságát, statikáját sem a vízügyi hatóság, sem a katasztrófavédelem, sem a környezetvédelmi hatóság, sem semmiféle építésügyi hatóság és semmiféle felügyelőség, de még a jegyző sem ellenőrizte – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Fülöp Sándor szakombudsman.

Mindez 2009. Decemberében derült ki, amikor a Mal Zrt. megemelte volna a gátakat, és ehhez építési engedélyt kért, ám a fenti hatóságok mindegyike megállapította saját hatáskörének hiányát.

A környezetvédelmi ombudsman azt állítja: a hatóságok nem azt nézik, hogy miként tudnák a feladatukat minél teljesebb körűen ellátni, hanem azt, hogyan tudnak megszabadulni a hatásköreiktől. Szerinte az esetek többségében a lakossági vagy a civil panaszok mozdítják ki az ügyeket, de nincsenek ott mindenhol.

Arra a felvetésre, hogy az egyes hatóságok vezetőinek büntetőjogi felelőssége is szóba jöhet, Fülöp Sándor azt mondta: a tipikus eljárás zajlott, hiszen a hatóságok egyrészt keresik azt, hogy miért nem járhatnak el az adott ügyben, másrészt ha végül nagy nehezen kiadnak egy engedélyt (a Mal Zrt. 2002-ben kapott vízügyi engedélyt erre a létesítményre), abból nem következik, hogy az engedélyező hatóságnak ellenőrizni is kell. Egyik hatóságnak sem volt magától értetődő, hogy kimenjen a helyszínre, és körbenézzen.

Amikor 2009 decemberében a Mal Zrt. úgy döntött, hogy megemeli a gátak szintjét, hogy még több vörösiszapot tudjon tárolni a tározókban, építési engedélyt kért. Ez 10-11 hónappal a katasztrófa előtt történt. Ezt az engedélyt azonban nem kapta meg, csupán egy informális levelet, amelynek az volt a lényege, hogy építkezzen nyugodtan, nem fognak szólni ellene.

Ez az alkalom megfelelő lett volna arra, hogy kiderüljön, a műszaki engedélyeket senki sem ellenőrizte. A Mal Zrt.-nek nyilván ez kényelmes volt – mondta Fülöp Sándor. Az ombudsmani vizsgálat pedig kiderítette, hogy a hatóságok – bányászat, katasztrófavédelem, vízügy, környezetvédelem és építésügy – egymásra vártak.

A hatásköri összeütközéseket már régóta szabályozza az eljárásjogunk – hangoztatta Fülöp Sándor, de szerinte szemléleti változásra is szükség van. Addig, amíg a környezetvédelmi hatósági rendszer erőforrás-hiányos, nem várhatjuk azt, hogy ők majd igyekeznek maguknak még plusz munkát előteremteni – fogalmazott az ombudsman.