Nincs megfelelően szabályozva annak eljárási rendje, ahogyan egy fogvatartott különleges biztonságú körletbe helyezhető, és hiányoznak a szükséges garanciák, például a jogorvoslat lehetősége - állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy panasz kivizsgálásakor. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának szerdai közleménye szerint a nem megfelelő szabályozás szemben áll az embertelen és megalázó bánásmód alkotmányos tilalmával, valamint a jogorvoslathoz való joggal.


Az ombudsmanhoz beérkezett egyik beadványban az állt: a panaszost csaknem három és fél éven át különleges biztonságú körletben tartották fogva, a felügyeleten kívül senkivel sem érintkezhetett, a többi fogvatartottól elszigetelték, ami súlyosan rombolta a személyiségét.


A különleges biztonságú körlet egyszemélyes zárka, ahol a fogvatartott állandó felügyelet alatt áll, celláját az intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelettel hagyhatja el, nem viselhet saját ruhát, és korlátozható a magánál tartható tárgyak köre. Ilyen különleges biztonságú körletbe azok helyezhetők, akik a büntetés-végrehajtási intézet rendjét, biztonságát súlyosan veszélyeztetik, ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsíthatnak, vagy ilyet már el is követtek.

Szabó Máté megállapította, hogy a büntetés-végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet nem ad felhatalmazást a fogvatartottak különleges biztonságú zárkába, illetve körletbe helyezésére. A rendelet szerint a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottakat - tehát azokat, akiknek a biztonságos fogva tartása csak őrzéssel, kivételes felügyelettel lehetséges - minden egyéb jogszabályi feltétel nélkül különleges biztonságú zárkába, illetve körletbe lehet helyezni.

Az elítélt különleges biztonságú körletbe helyezését az országos parancsnok által kijelölt öttagú bizottság legfeljebb hat hónapra rendelheti el, az elhelyezés indokoltságát félévente felülvizsgálják. Az elhelyezés fenntartásáról, illetve megszüntetéséről a bizottság rendelkezést hoz, amely nem tartalmaz indokolást, a döntésről csak az intézet parancsnokát értesítik levélben, az érintettet nem.

A közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég - egy korábban különleges biztonságú körletben fogva tartott személy panasza alapján - hozott ítéletében rámutatott, hogy az érdemi indoklás hiánya miatt önkényesnek kell tekinteni az elhelyezés ilyen elrendelését és meghosszabbítását. A hatóságok ráadásul semmilyen eszközt sem alkalmaztak az elhelyezés negatív hatásainak ellensúlyozására.

A fogva tartás körülményei így olyan szenvedést okoztak a panasztevőnek, ami túllépte a fogva tartással elkerülhetetlenül együtt járó mértéket, vagyis a különleges biztonságú körleten a panaszost embertelen és megalázó bánásmódnak tették ki.

Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a fogvatartottak különleges biztonságú körletbe helyezésére, illetve az elhelyezés fenntartására vonatkozó, megfelelően szabályozott és garanciákkal ellátott eljárási rend hiánya - a konkrét panaszügyben az eljárás önkényessége - szemben áll az embertelen és megalázó bánásmód alkotmányos tilalmával, valamint a jogorvoslathoz való joggal.

A biztos ezért javasolta a közigazgatási és az igazságügyi miniszternek, hogy a belügyminiszterrel együttműködve dolgozza ki, illetve módosítsa a különleges biztonságú körletbe helyezés törvényi és rendeleti feltételeit, valamint teremtse meg annak lehetőségét, hogy a döntés ellen független jogorvoslati fórumhoz lehessen fellebbezni.

A biztos szerint azért is sérülhet az embertelen bánásmód tilalma, mert a nagyfokú elszigeteltség, a fogvatartottak foglalkoztatásának teljes hiánya nem teszi lehetővé a negatív hatások megfelelő ellensúlyozását. Szabó Máté ezért azt ajánlotta a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, hogy a dolgozzon ki a gyakorlatban is alkalmazható, részletes módszertani iránymutatást, és vizsgálja meg, miként lehetne megteremteni a különleges biztonságú körletben fogva tartottak foglalkoztatásának biztonságos feltételeit.