Szabó Máté szerint miközben az elmúlt években a legtöbb állami intézmény és politikai szereplő bizalmi indexe csökkent, az ombudsman megőrizte korábbi ismertségét és elfogadottságát, így az élre került. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa erről egy közvélemény-kutatás eredményei alapján nyilatkozott hétfőn az MTI-nek.

Az ombudsmani rendszer másfél évtizedes fennállása alatt most végezték a harmadik nagyobb közvélemény-kutatást. Míg 1998-ban, az indulás után nem sokkal az új intézménynek szóló felfokozott várakozás, optimizmus volt érezhető a megkérdezettek körében, a második, 2008-as felmérés szerint már óvatosabbá váltak az emberek. Azóta viszont enyhe emelkedés, reális bizalom érzékelhető az intézmény iránt – ismertette a közvélemény-kutatás következtetéseit Szabó Máté.

A felmérésekben korábban az Alkotmánybíróság, illetve a válaszadók számára legkedveltebb párt rendre megelőzte az ombudsmant, és a bizalmi indexen nem szerepelt rosszul a köztársasági elnök, a rendőrség és az önkormányzatok sem. Az utóbbi fél évtizedben azonban az ombudsmant kivéve szinte mindegyik vesztett elfogadottságából. A kedvezőtlen tendenciák egyértelműen 2006-ban indultak el – mondta az ombudsman, aki egyúttal társadalomkutató, oktató és politológus is.

Szabó Máté szerint az állami, politikai szférától most már legalább fél évtizede tartósan és egyre inkább elforduló közhangulat mellett az is kedvezett az ombudsmani tevékenység megítélésének, hogy az egységes intézmény jobban megjeleníthető, látható.

"Az emberek nem fordultak el a 2012 elején egységesített alapjogi biztosi intézménytől, és bizonyosan javították ismertségünket, megítélésünket az Alkotmánybírósághoz intézett beadványok" – tette hozzá az ombudsman.

Szabó Máté hangsúlyozta, a közmegítélés mellett fontos, hogy a véleményformálók körében egyre inkább az utolsó, az autonómiáját megőrző, kritikákat is megfogalmazó alkotmányos intézmény szerepébe kerül az ombudsman. De még ennél is lényegesebb, hogy a felmérés adatai szerint az elesett, rászorult emberek körében is egyre inkább tudatosul ennek az intézmények a léte, a jogsérelmek orvoslásának ez az útja. Ebből a szempontból bizonyosan nem elhanyagolható, hogy az ombudsmanhoz ingyen lehet fordulni, és hogy ez egyre inkább hatékonynak, eredményesnek bizonyuló lehetőség. Erre az utóbbi időben a hajléktalanügy jó példa, de egyre frekventáltabb a közfoglalkoztatottak helyzete és általában a munkajog is – fejtette ki Szabó Máté.

Elmondta: a politika általánosságban, többnyire párthovatartozástól függetlenül támogatja az ombudsmani tevékenységet. Idén három parlamenti bizottság vitatta meg és fogadta el egyöntetűen a 2011-es beszámolót, és Szabó Marcel környezetvédelmi ombudsmanhelyettes októberi megválasztása is az utóbbi években szinte példátlan kormánypárti-ellenzéki összhangot mutatott. Ugyanakkor sajnálatos az a tény, hogy az elmúlt három évhez hasonlóan valószínűleg idén sem kerül a parlament plenáris ülése elé az ombudsmani beszámoló, ami Európában példátlan, leginkább Fekete-Afrikára jellemző – fogalmazott.

Szabó Máté kiemelte, hogy az elesettek, kiszolgáltatottak, leszakadók helyzetének fokozott figyelemmel kísérése mellett olyan, akár elitcsoportoknak is tekinthető rétegek körében is indultak vizsgálatok, mint például az ügyvédség vagy a felsőoktatásban tanulók.

A Szonda Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 85 százaléka számára ismert az alapvető jogok biztosának posztja. Míg négy éve száz megkérdezettből 32, most novemberben már 54 említette az ombudsmant, mint olyan intézményt, amelyhez az állampolgár fordulhat, ha jogsérelem éri. Négy éve a második-harmadik volt, az idén a biztos hivatala az első a lakosság bizalmi rangsorában. Míg az ombudsman bizalmi mutatója négy év alatt két százalékot növekedett – tehát a statisztikai hibahatárt figyelembe véve állandó maradt –, addig a többi intézményé, párté, szervezeté jelentősen visszaesett. Az alapvető jogok biztosát az Alkotmánybíróság és a pozícióját őrző rendőrség, majd a válaszadóknak legrokonszenvesebb párt követi a bizalmi indexen.

Az ombudsman ismertségét és elfogadottságát 1998-ban, 2008-ban és az idén novemberben mérte az Ipsos. Ezek egybevetéséből megállapítható, hogy az 1998-as 15 és a 2008-as 32 százalékról 54 százalékra növekedett az úgynevezett aktív ismertség, tehát az, hogy a megkérdezettek minden "rávezetés" nélkül, maguktól tudták említeni a jogvédelemnek ezt az intézményét.

A felmérés szerint jelentősen növekedett a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, anyagi problémáktól sújtott emberek körében az ombudsmant ismerők és pozitívan megítélők aránya, bár az intézménnyel kapcsolatos tudatosságban továbbra is az élen állnak a magasabb végzettségűek és a közepes anyagi helyzetben lévők.