Balog Zoltánt a testület keddi budapesti ülésén 13 igen szavazattal támogatta, az ellenzék egységesen nemmel voksolt. A miniszterjelölt kiemelte: különböző részérdekeket a tárcán belül egyensúlyba kell hozni, és ezt el kell vinni a fejlődés irányába. Mint mondta, van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot, s ebből vezetik le a feladataikat. Úgy fogalmazott: ami "papíron működött" a szocialista kormányzat alatt, az nem működött a gyakorlatban a bürokrácia és a korrupció miatt. Negatív példaként említette, hogy a korábbi szocialista kormányzat által kialakított ösztöndíjrendszer nem méltányolta a tanulmányi eredményeket.

Balog Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy tíz éves kor alatt nem jó kollégiumba adni a gyerekeket. Szerinte előremutató az, hogy az új köznevelési törvény értelmében hároméves kortól kötelező lesz az óvoda, és ott lehet maradni plusz egy évet, ha nem iskolaérett a gyermek.

Balog Zoltán beszédében fontosnak tartotta, hogy "legyen egy masszív, erős közismereti része" a szakmunkásképzésnek, mert ez is "a nemzeti összetartozás fontos pontja". A pedagógus-életpályamodell bevezetésének időpontjáról azt mondta, hogy az a makrogazdasági helyzet függvénye lesz, azonban a pedagógusok szakmai megerősítését és az anyagi elismerésüket nem szabad különválasztani. Hangsúlyozta: a felsőoktatást úgy kell megújítani, hogy a hátrányos helyzetűek ne maradjanak ki belőle, a fiatalok Magyarországon tartását pedig fontos ügynek nevezte.

Az elmúlt évtizedek tapasztalataira hivatkozva közölte: a jelenleg a közoktatási intézmények mintegy 10 százalékát kitevő egyházi iskolákra a hosszú távú tervezési készség jellemző. Szólt arról, hogy húsz éve volt utoljára akkora mértékű átalakítás a közigazgatásban, mint ami 2010 óta zajlik, s ennek célja, hogy jobb államot teremtsenek. Emlékeztetett arra: 2010-ben a magyar állam eljutott a működésképtelenség határáig, ezért nem volt más választás, a nagy rendszerekhez hozzá kellett nyúlni a fenntarthatóság érdekében.

Elismerte, vannak olyan területek, ahol még elvégzendő feladatok várnak a kormányzatra, céljuk pedig az, hogy az állam igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A feladatok között említette Észak-Magyarország térségének felzárkóztatását, ugyanis ez a régió szerepel az EU tíz leghátrányosabb helyzetű térsége között. Balog Zoltán közölte: a minisztérium átnevezése nem okoz jelentős többletkiadásokat, a feliratok és a névjegykártyák cseréjét fokozatosan hajtják végre.

Saját életéről szólva elmondta: református lelkész végzettséget szerzett, miután egy évig esztergályosként dolgozott. A teológián gyermekvédelmi intézményekben is végzett gyakorlatot. Ezután a Testnevelési Egyetemen mentálhigiénés szakképesítést szerzett, és 1993 és 1996 között a bonni egyetem tudományos munkatársaként tevékenykedett. Megemlítette, hogy 1990 óta a Fidesz egyházpolitikai tanácsadója. A Fidesz pártalapítványát is vezeti, továbbá 2006 óta a Fidesz parlamenti képviselője, 2010-től pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, az erről szóló törvénymódosítást múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A névváltoztatást hétfőn a parlament jóváhagyta, és május 14-én lép hatályba.

Balog Zoltán nem csupán főtanácsadója, vallási értelemben lelki vezetője is volt Orbán Viktornak, most a minisztere lett