A szocialista frakcióvezető ezt - amellett, hogy a Fidesz nem támogatja egyetlen módosító indítványukat sem - azzal indokolta, hogy megítélésük szerint az indítvány szövege nem a nemzeti összetartozást, hanem sokkal inkább a szétválasztást, a kirekesztést jeleníti meg például azzal, hogy különbséget tesz vallásos és nem vallásos emberek között. Hozzátette: a szöveg rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. Az indítvány nem a sebek begyógyítását, hanem azok felszaggatását szolgálja - fogalmazott.

Mesterházy Attila az elutasítás indokai közt említette azt is, hogy a törvényjavaslat nem tesz tanúbizonyságot egy olyan politika mellett, amely itt Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében az együttműködésben, a jövő közös tervezésében hisz, az Európai Unió keretein belül. Véleménye szerint az elmúlt időszak fideszes nyilatkozatai, előterjesztései azt mutatják, hogy a legnagyobb frakció sok esetben nem az érintettek, hanem saját maga miatt terjeszt be indítványokat. Ehhez a szocialista frakció a jövőben sem fog asszisztálni - jelentette ki.

Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírása napjának a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítását tartalmazó törvényjavaslatot a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt nyújtotta be. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló előterjesztés szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt "trianoni békediktátum" kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.