„Sokat gondolkoztunk és nem látunk más eszközt a voksolás lebonyolítására" - szögezte le a Heti Válasz kérdésére Kósa Lajos, a Fidesz politikusa a nagy vihart kavart választási regisztráció ötletéről. Kósa egyébként azt is kijelentette, hogy: „nem fogunk mindig győzni".

Amikor a politikust Sólyom László kritikájával szembesítették (a volt államfő szerint a kampánykezdethez kötött jogvesztő határidő aránytalan korlátozásnak számít, s ezért alkotmányellenes lehet), Debrecen polgármestere azt mondta: „Biztos észrevette már, ha elmúlik egy jogorvoslati határidő, nem lehet utána fellebbezni. Sőt: ha ön korábban a jelöltállításra szabott idő után akart ajánlószelvénnyel ajánlani valakit, azt a választási bizottság nem fogadta el. Tehát a magyar állam korábban is támasztott feltételeket a joggyakorlásnál. Az nem volt alkotmányellenes”.

Nem demokratikus felfogású az a párt, amelyik bárkit elzárna választójoga gyakorlásától – jelentette ki Molnár Zsolt a Népszavának adott interjújában. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint még nem lefutott meccs az előzetes választási regisztráció, a mert „feliratkozás" bevezetése, az MSZP minden létező fórumon küzdeni fog a választójog korlátozása ellen.

Molnár úgy véli, ha mindenkinek ügyfélfogadási időben fel kellene keresnie a választási irodát vagy más állami hivatalt, az „rettenetesen megnehezítené az állampolgárok számára a választási regisztrációt”. Szerinte a távolságok is problémásak, s nincs minden magyar választópolgárnak ideje, pénze és energiája arra, hogy eljusson ezekbe a hivatalokba. „Így ez már önmagában ellentmond annak, hogy a kormány mindenki számára lehetővé tenné a feliratkozást” - hangoztatta.

„Bárhogy is nevezik ugyanis ezt a cenzust, az Orbán-kormány terve alkotmányellenes; ellentétes az európai normákkal; hatályos nemzetközi szerződéseinkkel, a Velencei Bizottság ajánlásaival, de még a magyar alaptörvénnyel is tehát mindennel, ami a jogállam alapja” – fogalmazott a politikus.

De úgy látja ez az ötlet „a józan észnek is ellentmond, hiszen van megfelelő népesség-nyilvántartás, ami nagyon jól működött az elmúlt húsz évben”. Ebben kérdésben egyébként Molnár szerint az ellenzék is egységes, de „nemcsak a demokratikus parlamenti pártok, hanem a civil társadalom, a szakértői világ is”.

Ezért úgy gondolja, „lehet eredményes harcot vívni, hiszen ez a teljes magyar társadalom ügye, mindenkit érdekel, és gyakorlatilag nincs olyan, aki ezt a tervet védené”. Ugyanakkor emlékeztetett a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet felmérésére, amely hetven százalékos elutasítottságot mért ebben a kérdésben.

Arra a felvetésre hogy Navracsics Tibor azt is mondta, egyéni képviselői indítvány formájában fogják benyújtani a választási eljárási törvényt, Molnár leszögezte: ez is mutatja a felfogásbeli különbséget a jelenlegi kormánypártok és az MSZP között.

„Mi azt gondoljuk, hogy ez nem egy parlamenti többség pillanatnyi érdekeinek kérdése. A mindenkori választási rendszer sokkal szélesebb társadalmi konszenzust igényel, nem szabható az aktuális hatalom kedvére. Ez a törvény, az alkotmányt követően a társadalmi berendezkedés egyik legalapvetőbb jogforrása” - fogalmazott.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a választási szándék szempontjából fontos szerepe van a választás előtti időszaknak. „Annak eldöntésében, hogy valaki el akar-e menni vagy sem, fontos szempont a politikai kampány egésze. Semmi nem indokolja, hogy hónapokkal korábban kelljen egy ilyen döntést meghoznia, amikor még azt sem tudja, kik és milyen programmal indulnak a választáson” – jelentette ki a szocialista politikus.

Jelezte emellett, hogy „akár választási irodáknál, akár önkormányzati jegyzőknél, akár kormányhivatalokban kellene feliratkozni, mindenképpen csak olyan helyen tehetnénk meg, ahol a kormánynak hatása van az adatokra”. De szerinte az sem lényegtelen, hogy „akiket nem regisztrálnak, azok már nem is kapnának értesítést a választásokról, így sokakat teljesen kirekesztenének a közügyek gyakorlásából”.

Molnár egy újabb szempontra is felhívta a figyelmet: ha lesz feliratkozás az európai parlamenti és az önkormányzati választásoknál is, „2014-et egy permanens kampányévvé teszik”. Ezzel szerint „a Fidesz gyakorlatilag kampány-országgá változtatja hazánkat. Ráadásul ez horribilis összegekre fog rúgni, míg az apátia akár fokozódhat is a folyamatos politikai harc miatt”.

Mire jó a regisztráció?

Az előzetes feliratkozás – ahogyan fideszes körökben az ötletet nevezni szokták – mellett szól néhány érv is. Az egyik, hogy a határon túli magyarok döntő többsége nem szerepel a népesség-nyilvántartásban, így a választásra jogosultakról valóban nem lehet központi névjegyzéket összeállítani. Csakhogy emiatt nem kellene a magyarországi lakóhellyel rendelkezőket is regisztrációra kényszeríteni.

A másik érv, hogy amennyiben előre lehet tudni, kik akarnak majd részt venni a választáson, csökkenteni lehet a költségeket. Vagyis: nem kell értesítést és ajánlószelvényt küldeni mind a nyolcmillió választásra jogosultnak, s kevesebb szavazólapot lehet nyomtatni.

További szempont, hogy a feliratkozással erősíthetik a választói tudatosságot, tehát csak az szavazhat, aki már korábban eldöntötte: élni kíván állampolgári az jogával. A Fidesz azt reméli, hogy a párt támogatói közül többen tartoznak e körbe, ami nem feltétlenül igaz, ráadásul egy jogkorlátozás alkotmányos okaként ez a szempont elfogadhatatlan.