Rendkívüli MSZP-LMP egység - Gyurcsány mellőzésével
Közös levélben fordul Schmitt Pál köztársasági elnökhöz az LMP és az MSZP frakcióvezetője a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása miatt - ezt Schiffer András és Mesterházy Attila közösen jelentették be a Parlamentben. A két ellenzéki párt az államfőnek címzett iratban leszögezi: Lázár János bejelentésével, miszerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után csonkítanák a testület jogköreit, „válaszúthoz érkezett a magyar demokrácia".
A levélben azt is írják: korábban nem volt példa arra, hogy egy kormány ne fogadta volna el az Ab döntését, a mostani kormányoldal pedig még ennél is tovább ment, „támadást indított az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézményei ellen". A két párt ezért azt kéri Schmitt Páltól: „vesse latba tekintélyét és emelje fel a szavát a jogállamiságot ért támadások ellen!"
Tegnap az Alkotmánybíróság megsemmisítette a végkielégítések különadójáról szóló kormánypárti jogszabályt, mire Lázár János fideszes frakcióvezető csipőből visszalőtt: pártja változatlanuk nyújtja be a megbukott törvényt, és kétharmadánál fogva gondoskodik arról, hogy ilyen kérdésekben az AB többé döntést ne hozhasson.
Az LMP nem vesz részt a bolhacirkuszban
Schiffer András (LMP) a tájékoztatón emlékeztetett: az MSZP és a Lehet Más a Politika is kivonul az alkotmányozási folyamatból, „Lázár János bejelentése után ugyanis az egész alkotmányozásnak nincs értelme". Hozzátette: azért fordulnak az államfőhöz, mert Schmitt Pál korábban - a személyes egyeztetések során - az ígérte, ha a közbenjárását kérik adott ügyekben, az ajtaja nyitva áll.
„Most arra kérjük a köztársasági elnököt, hogy miután Lázár János bejelentése nyomán a Fidesz az alkotmányosság felszámolására készül, vesse latba tekintélyét" - fogalmazott. Schiffer hangsúlyozta, hogy az LMP arra kért és kapott mandátumot, hogy vegyen részt a parlamenti munkában és hiába nem értettek egyet sokszor az alkotmánymódosítások tartalmával és mikéntjével, „kutya kötelességüknek" érezték, hogy részt vegyenek a folyamatban. Egészen mostanáig.
„Az a lépés, amely arról szól, hogy a Fidesz általa megcsinált alkotmánymódosításokat sem tartja tiszteletben, amiért azok nem szolgálják a hatalmi érdekeit, teljesen feleslegesség teszi, hogy részt vegyünk ebben a bolhacirkuszban. Jó volna látnia minden állampolgárnak, hogy ha prompt hatalmi érdekek miatt lehet visszamenőleges hatállyal lehet törvényt alkotni és a hatalom nem tűr semmilyen korlátot, az azt jelent, hogy a magyar embereket senki nem tudja megvédeni attól, hogy a zsebükben elkezdjenek kotorászni. Senki nem lehet biztos ebben az országban, hogy amit ma megkeres, az ott maradhat a zsebében. Senki nem lehet biztos ebben az országban, hogy amit megtakarít, az ott lehet a bankszámláját. Ha egy országban van alkotmányosság, van Alkotmánybíróság, vannak független hatalmi ágak, akkor van, ami megvéd a hatalom túlkapásaitól. Most, ezek a védelmi rendszerek kerültek veszélybe" - fogalmazott Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
"Ez a jogállamiság végét is jelentheti"
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hozzátette: nagyon sok vitájuk van az LMP-vel szakmai és ideológiai kérdésekben, de ez a mostani egy pártpolitika felett álló ügy. „Csak megismételni tudnám azokat az érveket, amelyeket Schiffer András mondott.
Tegnap az MSZP országos- és frakcióelnöksége rendkívüli ülést tartott, ahol egyhangú döntés született arról, hogy kilépünk az alkotmányozási folyamatból. Mert komolytalan és hiteltelen az, amit a Fidesz ezután a törvénymódosítás után csinál. Láthatóan az aktuálpolitikai érdekeikhez igazítják, olykor hetenként az Alkotmányt. Egy ilyen folyamatban nem tudunk részt venni. Bíztunk abban, hogy van értelme, mert vannak olyan baloldali és alkotmányos értékek, amelyeket meg kell jeleníteni az alaptörvényben, de ebben a munkában csak akkor lehet részt venni, ha ez nem egy párt, hanem a magyar nemzet alkotmánya lesz" - fogalmazott Mesterházy, hozzátéve: a Fidesz láthatóan nem akar konszenzust teremteni ebben a folyamatban, így viszont nem kell részt venni ebben a „színházban."
Az MSZP frakcióvezetője elmondta: két fontos jogosítványa van a mindenkori ellenzéknek, az Alkotmánybírósághoz való fordulás és a népszavazás intézménye. A szocialista politikus szerint most ezt a két jogot csavarta ki a Fidesz ellenzék kezéből. Emlékeztetett: „a Fidesz az elmúlt években nagy örömmel hivatkozott az Alkotmánybíróság döntéseire, legyen szó a Bokros-csomagról, az ingatlanadóról vagy a szociális népszavazásról." Mesterházy szerint a Fidesz mostani lépése sárba tiporja a demokráciát, a szabadságot és azt a jogot, hogy a népakarat mondjon véleményt a kormányzati erők döntéseiről. „Ez a jogállamiság végét is jelentheti, ami ellen minden jóérzésű demokratának fel kell lépni" - tette hozzá Mesterházy Attila.
Közös demonstrációt egyelőre nem terveznek
A Népszabadság azon kérdésére, hogy az LMP és az MSZP készül-e a közös véleménynyilvánításon túl közös demonstrációra is (az ökopárt már jelezte, hogy november harmadikán utcára vonulnak és hasonlót tervez Gyurcsány Ferenc új platformja is), az LMP frakcióvezetője azt mondta: az ökopárt valóban demonstrációt hirdetett, amelyen minden támogatót örömmel látnak.
Mesterházy Attila ehhez hozzátette: parlamenten belüli és kívüli eszközökkel is élni kell, de az MSZP egyelőre nem hirdetett demonstrációt ebben a kérdésben. „Először sok minden más teendőnk is van. Nem hagynám ki egy későbbi tüntetés során azt a kérdést sem, hogy tiltakozzunk a magánnyugdíj-pénztárak ügyében tervezett módosítások ellen, illetve a devizahitelesek védelmében" - fogalmazott.
Újságírói kérdésre Mesterházy Attila hozzátette: a sajtóból értesült arról, hogy az MSZP "majdan megalakuló" platformja (Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója, a szerk.) valamilyen demonstrációt szervez; "ha majd ennek a részleteiről tudok, akkor tudok róla érdemben nyilatkozni. Számos alkalommal volt már olyan, hogy valamelyik platform megmozdulást szervezett, ezek alapvetően a platform tagjait érintik. De hangsúlyozom, nem tudok érdemi részleteket erről" - tette hozzá.
"Gyurcsány Ferencet súlyos felelősség terheli"
Schiffer András egy másik újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc kapcsán azt mondta: nem véletlenül vett részt az ökopárt a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottság munkájában és szavazták meg a testület jelentését, mert „azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferencet súlyos, személyes politikai felelősség terheli azért, hogy a magyar jogállam idáig jutott." Schiffer szerint a volt kormányfő „munkásságának" eredménye az is, hogy a Fidesz-KDNP-nek most kétharmados többsége van a T. Házban. „Nem tudjuk azt elfelejteni, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt több esetben is jogellenesen veretett szét, illetve tiltatott be tüntetéseket. Hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rátámadt a rendőrség békés polgárokra. Nem gondolom, hogy különösebben dicsőségére válna egy olyan megmozdulásnak, amelyet a jogállam védelme érdekében hirdetnek meg" - tette hozzá az ökopárti politikus.
Mesterházy Attila ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: természetesen sok mindenben nem értünk egyet az LMP-vel, ez is azon témák közé tartozik. „Most azonban olyan ügyről van, amelyben minden demokratikus erőnek az összefogását szükségessé teszi" - fogalmazott a szocialista pártelnök.
Arra a kérdésre, hogy a két ellenzéki párt lát-e arra esélyt, hogy a Fidesz visszavonja álláspontját és kezdeményezését, Mesterházy azt válaszolta: bíznak abban, hogy a kormányoldal látja azt az erős tiltakozást, ami kialakult és megváltoztatja véleményét.
Schiffer András ezzel kapcsolatban azt mondta: „esélyt mindig látok, a Fidesz- KDNP szövetségen belül is lehetnek olyanok akiknél betelik a pohár." Az ökopárti politikus hozzátette: „itt nem egyszerűen baloldali vagy másmilyen értékekről van szó, hanem az alkotmányosság forog kockán, amely konzervatív érzelmű politikusoknak is fontos kell legyen; bízom benne, hogy a Fidesz-KDNP szövetségen belül is lesznek olyanok, akik felszólalnak ez ellen a lépés ellen". Schiffer hangsúlyozta: a kormányoldalnak azon is el kell gondolkodnia, hogy olyan lépést „húz meg", amely ellen olyan pártok lépnek fel közösen, amelyek nem hogy nem egy ideológiai platformon vannak, de az ellenzéki szerepfelfogásuk is más, sőt, a kormánypártokról alkotott képük is különböző.
„Ezt nagyon olcsó lenne azzal a trükkel elütni, hogy összenő, ami összetartozik. Itt lenne az ideje a Fidesz-KDNP politikusainak elgondolkodniuk azon, miért van az, hogy rendre, amikor a közjogi berendezkedésen igyekeznek machinálni, egymástól különböző pártok együtt emelik fel a hangjukat. Itt nem egyszerűen az ellenzék jogosítványairól van szó, hanem arról: a magyar embereknek megadatik-e a jog, hogy ha nem értenek egyet valamivel, akkor azt ki tudják-e fejezni vagy sem. Az forog kockán, hogy - ha durván kisarkítom a példát - jövő héten előírja a parlamenti többség, hogy bizonyos szempontok szerint csoportosított emberek havonta kötelesek százezer forintot letenni az asztalra, akkor nincs fórum, ahol ezt felül lehet bírálni. Nem pártállásról, ideológiákról van szó, hanem arról, hogy fent akarjuk-e tartani az alkotmányos demokráciát" - hangsúlyozta Schiffer András.
A Népszabadság azon kérdésére, hogy az LMP kikérte-e Sólyom László volt államfő véleményét a kérdésben, Schiffer András azt válaszolta: semmilyen hivatalos megbeszélésük a parlamenti ellenzék politikusain kívül nem volt.
