Jövedelemkönnyítés nyugdíjasoknak
A jelenlegi szabályok szerint a korhatár előtt nyugdíjazottak - többek között az előrehozott, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjat igénybe vevők - csak akkor mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba, ha a nyugdíjazás pillanatában nem dolgoznak, illetve ha később éves szinten a minimálbér tizenkétszeresénél többet nem keresnek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a nyugdíjuk folyósítását - olvasható a Vidorné Szabó Györgyi és Kökény Mihály által előterjesztett törvényjavaslat indoklásában.
A két szocialista képviselő bízik abban, a kormány is támogatni fogja, hogy e szabály 2010-től szűnjön meg.
Vidorné Szabó Györgyi, az Országgyűlés szociális bizottságának MSZP-s elnöke emlékeztetett arra, az előre hozott nyugdíjat az 1990-es évek végén azért vezették be, mert azt gondolták, lesznek olyan ötven év felettiek, akik nem tudják megőrizni munkahelyüket, és nem találnak majd munkát. A probléma az volt, hogy tömegesen mentek nyugdíjba olyanok is, akiknek kiváló munkahelyük és viszonylag jó fizetésük volt, és mivel a jogszabály megengedte, tovább dolgoztak, és fizetésük mellett kapták a nyugdíjat is.
A képviselő közölte, ezt próbálták korlátozni egy 2008-tól hatályos szabállyal, miszerint, ha a valaki előre hozott nyugdíjba vonul, mindaddig, amíg be nem tölti a rá irányadó korhatárt, és a nyugdíj mellett keres, akkor fizetését a minimálbér tizenkétszereséig korlátozzák. Újabb korlátozásokat vezettek be, eszerint az előre hozott nyugdíjat csak csökkentett összeggel (málusszal) lehet igénybe venni.
Vidorné Szabó Györgyi azt mondta, ezek a szabályok nem hozták azokat az eredményeket, amiket vártak tőlük, többen megkerülték azokat, ezért kezdeményezik a keresetkorlát eltörölését.
Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint ha a szabály fennmaradna, akkor "erős érdekeltség keletkezne" annak kijátszására, a fekete- és a szürkegazdaságban való részvételre, Bizonyos területeken komoly munkaerőhiány lenne, illetve a költségvetésben és a társadalombiztosítási alapokban több tízmilliárd forintos bevételkiesést okozhatna.
A politikus azt mondta, a szabály eltörlése kedvezően hatna többek között az egészségügyre, ahol háromezer foglalkoztatottat érint, különösen a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó asszisztenseket, nővéreket. A mintegy 1500-2000 nővér és asszisztens nyolcvan százaléka - a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése alapján - azt választaná, hogy inkább elmegy nyugdíjba a jelenlegi szabályokmiatt. Közöttük sok röntgen-, műtő- és altatási asszisztens van, jellemzően fővárosi és nagyvárosi kórházakban.
Kökény Mihály szerint ez nehéz helyzetet teremtene, mert ezeken a területeken az utánpótlás nehezen megoldható. A korlát eltörlése nem jelent többletkiadást, sőt az évi félszázalékos nyugdíjemeléshez képest nyolc-kilenc százalékot fizetnének be a nyugdíj mellett dolgozók a költségvetésnek. Kökény Mihály elmondta, javaslatukról egyeztettek a kormánnyal, ennek során úgy érzékelték, hogy azt támogatja a kabinet.
