Alkotmányba foglalták, hogy az MSZP bűnös
„A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető” – olvasható a szigorú verdikt Magyarország alaptörvényének immár a parlament által szentesített átmeneti rendelkezései között.
Az MSZP tehát az alkotmány szerint felelős egyebek mellett a második világháborút követő, többpártrendszer kiépítésére irányuló demokratikus kísérlet felszámolásáért, a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért, a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, emberek alapvető jogaiktól való megfosztásáért, az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért.
Ennek gyakorlati következményeiről egyelőre nem beszélt senki. Elvileg felvetődhet azonban akár az is, hogy az MSZP-t fel kell oszlatni. Erre eddig csak a Jobbik tett javaslatot, de az ötlet kormánypárti körökben bármikor meghallgatásra találhat.
Az átmeneti rendelkezések kimondják, hogy a pártállam nevében elkövetett, de politikai okokból nem üldözött bűncselekmények nem évülnek el. Az ilyen cselekmények esetében az elévülést az új alaptörvény hatályba lépésének napjától, tehát 2012. január 1-jétől kell számolni. Az egykori vezetőket tehát felelősségre vonhatják, sőt a nyugdíjukat is elvehetik.
A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, valamint ez utóbbi testület tagjainak a megbízatása december 31-én megszűnik – mondja ki a politikai deklarációk mellett konkrét rendelkezéseket is tartalmazó dokumentum. Az átmeneti rendelkezések között szerepel az is, hogy az újonnan felállítandó Országos Bírósági Hivatal elnöke az illetékes bíróságtól bármely ügyet elvonhat, és annak tárgyalására másikat jelölhet ki.
A legfőbb ügyész ugyancsak kiválaszthatja, hogy melyik bíróságon emel majd vádat. Ezt a jogát az Alkotmánybíróság a napokban alkotmányellenesnek találta, és a büntetőeljárási törvény erre vonatkozó rendelkezését megsemmisítette. Mostantól azonban az alkotmánybíráknak – miután az alkotmányt hatáskör hiányára hivatkozva eddig soha nem bírálták felül – tudomásul kell venniük, hogy a nemzetközi egyezményekkel is ellentétes szabályozás hatályban marad.
A dokumentum szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek biztosa hivatalban marad, s ez utóbbiak megbízatási idejük lejártáig az alapvető jogok biztosának nevezett főombudsman helyettesei lesznek. Az adatvédelmi biztosnak azonban azonnal mennie kell.
Amíg az államadósság a GDP ötven százalékát meghaladja, minden esetben különadót lehet kivetni, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága vagy más bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége keletkezik – az átmeneti rendelkezések között ezt is kimondják. Vagyis: amennyiben a kormány felelőtlen döntése miatt Magyarországot például az európai bíróság elmarasztalja – erre a devizahitelek végtörlesztése, az ágazati különadók, de más ügyek miatt is elég nagy esély van –, az elhibázott intézkedés árát az emberekkel fizettetik meg.
A jövőben összevonhatják a Magyar Nemzeti Bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével – olvasható a dokumentumban. Ha ez bekövetkezik, a két hivatalban levő elnök az új szervezet alelnöke lesz, az elnököt pedig a kormányfő javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki.
A záró rendelkezések között szerepel, hogy április 25-e a továbbiakban az Alaptörvény napja. Asztal után tehát emléknapot is kap az új alaptörvény.
A Jobbik szemfüles zsarolása
A Jobbik képviselői jelezték, hogy megerősítő népszavazást kezdeményeznek az új egyházügyi törvényről és az átmeneti rendelkezések életbeléptetéséről. A házszabály értelmében bármelyik képviselőnek lehetősége van, vagyis hogy megerősítő népszavazást kezdeményezzen olyan törvényekről, amelyet a Ház már elfogadott ugyan, de az államfő még nem írta alá.
A Jobbik „gyomrosának” lényegi pontja, hogy a népszavazási kezdeményezésről csak a következő ülésen lehet szavazni, ami viszont februárban lesz. Mivel pedig Schmitt Pál addig nem írhatja alá az újonnan elfogadott törvényeket, amíg a népszavazási kezdeményezésről nem dönt a Ház, azok csak két hónap múlva léphetnek életbe. Az új alaptörvény ettől függetlenül is hatályba lép január elsejével, csakhogy az átmeneti rendelkezések nélkül. Az új alkotmányt pedig csak két egymást követő parlamenti ciklus kétharmados szavazatával lehet módosítani.
Hosszas tanakodás után a dolopg azzal oldódott meg, hogy a népszavazást kezdeményező Novák Előd nem szabályosan adta be az indítványt.
