Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez, a teljes dokumentumot pedig pénteken hozzák nyilvánosságra a www.asz.hu honlapon. A számvevők a jelentés végén leszögezik: rendszeres vizsgálatuk a pártok esetében elsősorban prevenciós jellegű; a pártgazdálkodás átláthatóságának megteremtéséhez, az egységes követelmények és szankciók érvényesüléséhez - a múlt heti sikertelen szavazás ellenére - továbbra is elengedhetetlen a párttörvény módosítása.

Az ÁSZ az MSZP gazdálkodásáról szólva közli, hogy a párt bevételei 2007-2008-ban szabályozott tagdíjfizetésből, egyéb hozzájárulásokból és adományokból, a párt tulajdonát képező ingatlan értékesítéséből, tárgyi eszközei hasznosításából, költségtérítésből, valamint kamatbevételekből álltak. A bevételek meghatározó része - 2007-ben 41 százalék, 2008-ban 68 százalék - állami támogatásból származott. Az egyéb bevételek 2007-es magas hányadát - 44 százalékot - a párt kizárólagos tulajdonában lévő Köztársaság téri székház értékesítése eredményezte.

Az MSZP 2007-2008-ban új székházat és további 51 ingatlant vásárolt, összességében 1,7 milliárd forintért; az ingatlanok közül 39-et vásárolt a vagyontörvényben szabályozott feltételekkel, részben a törvény által biztosított kedvezményes hitellel.

Az MSZP-nek, az APEH folyószámla-kivonat szerint befizetési késedelme, költségvetési tartozása nem volt. A párton belüli belső ellenőrzési rendszer összehangolt működése biztosította a szabályszerű gazdálkodását, de az éves beszámoló felülvizsgálatára irányult kontrollok nem tárták fel a beszámolási hibát.

A jelentés egyebek mellett megállapította, hogy az MSZP a 2007-2008. évi gazdálkodásának beszámolóit a párttörvényben előírt határidőn belül és formában nyilvánosságra hozta, de a hatályos számlarendi előírástól és az előző évek gyakorlatától eltérően, mindkét évben az egyéb bevételek között tette közzé az önkormányzatoktól kedvezményes bérleti díjú ingatlanhasználat formájában kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás 21,7 milliós, illetve 23,3 millió forintos értékét, a belföldi jogi személyektől kapott egyéb hozzájárulások helyett.

A nevesítési értékhatárt meghaladó támogatást nyújtó önkormányzatokat nem nevesítették, illetve a 2008-as beszámoló - konszolidálási hibából eredően - mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 10,2 millió forint összegű halmozódást tartalmazott.

Az MSZP módosított beszámolói - a lényegesség figyelembevételével - megbízható és valós képet mutatnak a gazdálkodásról - hangsúlyozza az ÁSZ. Hozzáteszik: a párt elnökének azonban megfelelő belső kontrollt kell működtetnie azért, hogy érvényt szerezzen a beszámolók megbízhatósága érdekében a következetesség és lényegesség számviteli elveinek.

A Táncsics Mihály Alapítványnak 2007-2008-ban összesen 1,1 milliárd forint volt a bevétele, ebből 90,5 százalék a törvény szerint járó központi költségvetési támogatás volt, a bevételeinek 0,2 százaléka pedig pénzbeli adomány volt. Az alapítvány kuratóriuma az alapító okirat előírásának megfelelően az adományokról elfogadó határozatot hozott, a csatlakozók személye a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint beazonosítható volt, az adományukat az alapítvány pénzforgalmi számlájára utalták. Az alapítvány bevételeinek további 9,3 százaléka az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből, az alapítvány támogatottai által fel nem használt támogatás visszafizetéséből és rendkívüli bevételekből származott.

Az ellenőrzött két évben a Táncsics alapítvány egymilliárd 132 millió forint ráfordítást számolt el, ennek 93,1 százalékát a cél szerinti feladatokra, rendezvények és kutatások végzésre, a honlap, a kapcsolat.hu portál működtetésére és támogatásra, illetve 6,9 százalékát pedig az alapítvány működtetésére fordította.

Az ÁSZ megállapította: az alapítvány kuratóriumának elnöke a támogatottakkal szerződést kötött, ezek tartalmazták az elszámolás határidejét, az elszámoláshoz csatolandó dokumentumok körét, előírták az elszámoláskor bemutatandó számlák záradékolását, az elszámolási határidő elmulasztásának szankcióját. Az alapítvány pályáztatási szabályzata viszont nem tartalmazta a hiánypótlás és a támogatás visszakövetelésének lépéseit és határidejét.

A pénzkezelési szabályzatban előírt nyilvántartásokat vezették, de az előírástól eltérően a 200 ezer forintot meghaladó ráfordítások bizonylatainak utalványozását az alapítvány igazgatója végezte el a kuratórium elnöke helyett. A házipénztár havi záró készpénzállománya hét esetben túllépte a szabályzat szerinti értékhatárt, amit a pénztár ellenőrzése nem tárt fel.