Ha a jelenlegi úton megyünk tovább, akkor „elveszíthetjük a reményt, hogy egy élhető országban dolgozhatunk” – ezt üzeni a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Pataky Péter kedden az MSZOSZ szövetségi tanácsa kibővített ülésén értékeli a kormány félidős teljesítményét.

A szakszervezeti vezető a statisztikai adatokra utalva jelzi, hogy miközben a magyar gazdaság már a 2010-es kormányváltás előtt lendületbe jött – a válság mélypontja 2009 tavaszán volt –, a nemzeti jövedelem idén január óta csökken, és egyértelműen a recesszió jelei mutatkoznak.

A 2008 őszén még 57 százalék feletti foglalkoztatási ráta 2010 első negyedében 54 és fél százalékra esett vissza, majd a tavalyi év végéig két százalékkal nőtt, de most ismét kedvezőtlen fordulat következett be – figyelmeztet Pataky.

Vagyis: két százalékkal kevesebben dolgoznak, mint négy éve. A fővárosban még viszonylag kedvező a helyzet, mert ott a 15 és 64 és közöttiek csaknem kétharmadának van munkája – bár ez az uniós átlagot sem éri el –, de Borsodban csupán 46 százalékos a foglalkoztatottság. A munkaképes korú népességnek tehát még a fele sem dolgozik.

De az MSZOSZ elnöke szerint már a munka sem feltétlenül biztosít megélhetést. Az alacsony bérszínvonal és a növekvő árak miatt könnyen előfordulhat, hogy a fizetés nem elég a megélhetésre. Pataky példaként hozza fel: ha a szülők a garantált bérminimumot kapják, akkor a család bevétele 190 ezer forint körül van havonta. Amennyiben két gyermeket nevelnek, akkor a létminimumnál 53 ezer forinttal kevesebb pénzből kell kijönniük.

Miközben a KSH szerint csaknem 84 ezer forint a létminimum, az álláskeresési járadék átlaga 56 ezer, a közmunka nettó bére 47 ezer, a rendszeres szociális segély maximuma 42 ezer, az ápolási díj legfeljebb 38 ezer, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem egészen 23 ezer forint – sorolja a szakszervezeti vezető, hogy milyen más juttatásokból sem lehet megélni.

A kormány ebben a helyzetben a rokkantakat és a szolgálati nyugdíjasokat „kilöki” a munkaerőpiacra, csökkenti a szociális juttatásokat, fizetőssé teszi az egyetemi oktatást, az új munka törvénykönyvével pedig még kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorja a munkavállalókat – állítja Pataky.

Ugyanakkor – teszi hozzá – a tehetősebbek zsebében az egykulcsos adó révén még több pénzt hagy. Ezzel lehetetlen helyzetbe hozták a költségvetést – kiesett évi ötszázmilliárd forint –, s a lyukat a munkanélkülieknek biztosított ellátások és a segélyek csökkentésével, az egészségügyi kiadások lefaragásával tömik be.

A kormánynak elsősorban lépéseket kell tennie új munkahelyek teremtése érdekében – hangoztatja az MSZOSZ elnöke. Az uniós átlaghoz képest nálunk félmillióval kevesebben dolgoznak, s ha őket sikerülne munkába állítani – véli -, 780 milliárd forinttal több adóbevétel keletkezne, nyolcszázmilliárd pedig a munkavállalóknak jutna.

Ehhez viszont kiszámítható gazdasági környezetre lenne szükség, amely nem taszítja, hanem vonzza a befektetőket – hangsúlyozza Pataky. Emellett csökkenteni kellene a munkaadók terheit is. A szakszervezetek ugyanakkor a reálbérek érdemi emelését, valamint olyan korrekt adórendszert követelnek, amely javítja az alacsonyabb jövedelműek helyzetét.

A közszférában foglalkoztatottak kapcsán az MSZOSZ elnöke azt hangoztatja, hogy félnek az emberek a kirúgástól, mert 2010 óta mintegy hetvenezerrel csökkent a létszám, most pedig kényszernyugdíjazást helyeztek kilátásba. Emellett csökkent az átlagfizetés is: két éve átlagosan 220 ezer, idén már csak 187 ezer bruttót keresnek a költségvetési intézményekben. A szakszervezeti vezető szerint egyelőre az sem érződik, hogy hatékonyabban működnének a közszolgáltatások.

Az egészségügyben sem jobb a helyzet: egyre hosszabbak a várólisták, drágulnak a gyógyszerek, mind kevesebb a szakember, az átlagosan nettó 130 ezerről 118 ezer forintra csökkent az átlagbér – sorolja Pataky az ágazat gondjait. Szerinte a kormány legfeljebb a tűzoltásra vállalkozik, a gazdagokat pedig külön biztosítós ellátás igénybevételére ösztönzi.

Pataky a félidős értékelés során beszél arról is, hogy esélyt kell adni a fiataloknak. A körükben terjed a radikalizmus, erősödik az elvándorlás, így könnyen kimerülhet az ország humánerőforrás-tartaléka. Az elnök szerint növelni kell azok számát, akik az állami iskolarendszerben vagy azon kívül tanulhatnak, s a fiataloknak érdemi munkatapasztalat megszerzését biztosító állami programokat kell indítani.

Az új munka törvénykönyve kapcsán az elnök ismét azt hangoztatja, hogy az növeli a kiszolgáltatottságot, ha pedig nem becsülik meg a munkavállalókat, s nem teszik őket érdekeltté a hatékonyabb és minőségi munkavégzésben, abból nem lesz gazdasági fejlődés.

Szakszervezetek nélkül nincs működő gazdaság – így látja Pataky, aki olyan érdemi egyeztetést szeretne, amely a nyilvánosság előtt és teljes körűen átlátható rendben folyik. Az MSZOSZ egyébként olyan országot akar – fogalmaz –, ahol elismerik a munka értékét, ahol csökken a dolgozók kiszolgáltatottsága, ahol jogbiztonságban élhetünk, s a hatalom az emberekért van, ahol a növekedésből a dolgozók és a nyugdíjasok is részesülnek.