A Fejér Megyei Bíróság pénteken első fokú ítéletében érvénytelenítette azt a csereszerződést, amit 2008 nyarán az MNV Zrt. között Joáv Blummal, és amelynek értelmében az izraeli-magyar kettős állampolgárságú üzletember a pilisi és albertirsai telkeiért cserébe megkapta volna a magyar állam tulajdonában lévő 70 hektáros sukorói ingatlanokat.

A vagyonkezelő által két évvel ezelőtt indított polgári perben az ítélethirdetés előtt Blum jogi képviselője bejelentette: álláspontja szerint okafogyottá vált az eljárás, mivel az ügyfele december 14-én hivatalos értesítést küldött az MNV Zrt.-nek, hogy érdekmúlás miatt visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől. Ébner Vilmos bíró azonban – osztva a vagyonkezelő álláspontját – a per folytatása (ítélethirdetés) mellett döntött. Érvelése szerint az eljárás tétje éppen az, hogy vajon érvényes-e a csereszerződés, márpedig, ha semmis a kontraktus, akkor attól az alperes nem állhat el.

Az MNV Zrt. számos jogi érvet felsorakoztatva kérte a szerződés érvénytelenítését, ezek közül a bíróság kettőt talált megalapozottnak. Az egyik szerint a megállapodás azért semmis, mert egyebek mellett azzal a céllal kötötték meg, hogy a cserével kikerüljék a sukorói földek nyilvános pályázaton történő értékesítését.

A bíróság a tényállás megállapításához számos olyan bizonyítékot – dokumentumokat, szakértői véleményeket – is felhasznált, amelyek a párhuzamosan folyó büntetőeljárásban születtek. Az ügyészségi eljárásban gyanúsítottként szereplő személyeket a Fejér Megyei Bíróságon tanúként hallgatták meg. Ezek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy csereszerződést - bár egyéb apró szabálytalanságok is előfordultak – valójában egyetlen mozzanat tette semmissé. Mégpedig az, hogy a vagyontanács döntésében, illetve az aláírt kontraktusban egyetlen szó sem szerepel arról, hogy a cserét valójában Joáv Blum kezdeményezte azzal a céllal, hogy az általa képviselt befektetők Sukorón King's City néven egy komplex turisztikai beruházást kívánnak megvalósítani. A szerződésben kizárólag az áll, hogy az üzlet a magyar államnak az érdeke, mivel olyan ingatlanokhoz juthat, amelyeket érint a tervezett M4-es főút nyomvonala.

A bíróság álláspontja szerint a kontraktusból az utolsó pillanatban azért került ki a sukorói kaszinóprojekt megnevezése, mivel a vagyonkezelőnél többen is aggályosnak tartották, hogy Blum ezzel az aktussal nyilvános pályáztatás nélkül juthat nagy értékű Velencei-tavi ingatlanokhoz.

Az első fokú ítélet szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt is semmis. A bíróság elfogadta a polgári perben készült értékbecslést, pontosabban annak a Pest megyei ingatlanokra vonatkozó részét. Eszerint Blum telkei 264 millió forintot értek, nem pedig a szerződésben meghatározott 787 millió forintot. A sukorói földek 1,7 milliárdos értékbecslését a bíróság óvatosabban kezelte, ám azt tényként rögzítette, hogy pusztán a pilisi és albertirsai ingatlanok túlértékelésével kialakult a feltűnő értékaránytalanság.

Az első fokú ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az úgynevezett „eredeti állapotot”. Ez az ingatlanok esetében nem túl bonyolult, hiszen a Pest megyei telkek tulajdoni lapjáról már régen lekerült az állami tulajdonra utaló széljegyzet, Joáv Blum tulajdonjogát pedig még széljegyzetben sem vezették rá a sukorói ingatlanok földhivatali lapjára. Visszajár ugyanakkor Blumnak az 296 millió forint (és kamatai), amit 2008-ban értékkülönbözetként fizetett be az államkasszába.

A helyzet furcsasága, hogy a 19 millió forintos perköltséget a bíróság a pervesztes Blum nyakába varrta. A pert ugyanis az MNV Zrt. nyerte. A perköltség kiszabásakor annak nem volt jelentősége, hogy a döntés szerint az alperest nem terheli felelősség a szerződés semmiségéért, az kizárólag a felperes által elkövetett hibák és szabálytalanságok következménye. Az ítélet nem jogerős.

Sukoró