Az LMP lemondásra szólította fel Gajdos Róbertet, a Közbeszerzési Hatóság elnökét, mert a párt szerint nem a magyar állampolgárok, hanem a Közgép Zrt. érdekeit képviseli. A Lehet Más a Politika egyúttal azt is elvárja, hogy a kormány hívja vissza delegáltjait a hatóság keretein belül működő tanácsból.

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes azzal indokolta elvárásukat, hogy az elmúlt másfél évben a Közgép Zrt. minden olyan közbeszerzést megnyert, „ahol elindult”. Szavai szerint a kiemelt közbeszerzéseken, legyen szó vasútfelújításról, útépítésről, város rehabilitációról vagy környezetvédelmi projektekről, a cég akkor is nyert, ha a legrosszabb árajánlatot adta.

„Úgy tűnik, hogy a Közbeszerzési Hatóság azt tekinti feladatának, hogy a Közgépet újabb állami megrendelésekhez juttassa” – mondta a politikus keddi sajtótájékoztatóján. Karácsony Gergely szerint a testület ennek érdekében „olyan kreativitásra is képes”, hogy azért zárjon ki egy másik jelentkezőt, mert annak a „pályázatából nem derült ki, hogy meg akarta nyerni a közbeszerzést”. Felhívta a figyelmet, hogy ez történt a Nyugati pályaudvart Váccal összekötő elővárosi vasút felújításának pályázatán.

Egyúttal hangot adott annak a véleményének is, hogy a Közgép által elnyert közbeszerzések árai „irreálisan magasak”. Példaként említette, hogy a Szajol és Püspökladány közötti vasúti szakasz felújítása kilométerenként tízszer annyiba kerül, mint amennyiért ezt a munkát Horvátországban elvégeznék. Hozzátette, hogy ezt a közbeszerzést a Közgép Zrt. azután nyerte el, hogy két, nála jobb pályázatot benyújtó céget kizártak, miközben egy kormánydöntés megemelte a felújításra szánt összeget, ugyanis a társaság ajánlata nem fért bele az eredeti összegbe.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A hatóság az alábbi levéllel reagált az elhangzottakra:

„A Közbeszerzési Hatóság számára értelmezhetetlen mindaz, amit Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a Népszabadság Online Az LMP megtalálta a „Közgép-csoda” felelősét című cikke szerint sajtótájékoztatóján elmondott. Az internetes cikkben foglalt állítások minden realitást és jogismeretet nélkülöznek, és a Közbeszerzési Törvény rendelkezéseinek, ezen belül a Közbeszerzési Hatóság és utóbbi keretén belül működő Közbeszerzési Döntőbizottság jogállása és hatásköre nem ismeretéről tanúskodnak.

A valóság ezzel szemben a következő: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény 176. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik. Ezen döntőbizottság feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések, avagy vitás ügyek miatti jogorvoslat elbírálása. A 176. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési biztosokból áll. A 135. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság főszabály szerint három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el.  A 179. § (10) bekezdés kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseiben független mivel „A közbeszerzési biztost nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás illetőleg határozat vonatkozásában”.

A Közbeszerzési Hatóság kihangsúlyozza, hogy a konkrét közbeszerzési ügyben hozandó minden döntés az adott közbeszerzés ajánlatkérőjének joga és felelőssége, arra a Közbeszerzési Hatóságnak (annak Elnökének) és a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs ráhatása. Lemondásra való felszólítás ez okból alapvető információhiányról tesz bizonyságot. Amennyiben konkrét ügyben a pályázat kapcsán az ajánlatkérő döntésével szemben az arra jogosult jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, annak elbírálására a független Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult.”