Az LMP az ügyészséghez fordul a települési agrárkamarai bizottságok miatt
Lengyel Szilvia, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának tagja és Kiss Kálmán Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei tagja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írja, hogy a kamarai bizottságok számos helyen alapszabály-ellenesen jöttek létre, és "éppen úgy, mint a trafikpályázatok esetében, a kormánypárthoz való hűség ezúttal is fontosabb volt, mint az érintettek érdekei".
Arra is kitérnek, hogy a testületek üléseit a gazdálkodók "háta mögött" hívták össze, a meghívók kiküldése és a jelölési folyamat nem volt átlátható, "a kormánypárthoz közelállók lényegében maguk között játszották le az egész folyamatot".
Bács-Kiskun megyében nem településenként, hanem az új országgyűlési választókerületek szerint hívták össze a helyi agrárgazdasági bizottságok alakuló üléseit - emelik ki. A meghívó nem került be a helyi médiumokba, nem került ki az önkormányzati hirdetőtáblákra és nem szerepelt a kamara napokban megjelent NAKlap című újságjába sem - folytatják, hozzátéve: az összes gazdát érintő döntést az érdekeltek alig 5 százaléka hozta meg.
Kiskunfélegyházán több mint ötezer regisztrált kamarai tagból alig ötvenen döntöttek - hangsúlyozzák, miközben Gátér és Fülöpjakab községből egyetlen gazda sem kapott beleszólási lehetőséget - írják. Véleményük szerint a rendezvényeken megjelent gazdák "többnyire a beavatottak voltak", ők jelöltek, és ők is választottak a helyszínen. Kiskunfélegyházán 1575 regisztrált tagból 11 fő választott 5 tagú elnökséget, amelynek egy helyi fideszes önkormányzati képviselő lett az elnöke - zárul a szöveg.