Sárközy Szabolcs hangsúlyozta: a H. Miklós és társai ellen indított per kiemelt jelentőségű ügy, ezért a törvény által megszabott határidők szerint az első tárgyalást július 15. előtt meg kell tartani. Tizenöt vádlottal szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, az iratok csaknem ötvenezer oldalt tesznek ki, a vádirat pedig harminckilenc oldalas – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a vádirat kommunikációja elsősorban az ügyészség feladata.

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke elmondta, az ügy iratai február 21-én érkeztek meg hozzájuk, és a büntető ügyszak szakmai vezetője még aznap – a megszokott rend alapján – kijelölte az ügy elbírálására Hadnagy Iboly tanácselnököt, aki megkezdte a felkészülést. H. Miklós és 14 társa ellen bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy anyagi hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy – ismertette a vádat az elnök.

Bicskei Ferenc emlékeztetett arra, hogy az ügy elbírálására az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde február 16-án jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket. Az indok az volt, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt az ügy elbírálása másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem biztosítható – idézte fel. Bicskei Ferenc, a sajtóban megjelent találgatásokkal és véleményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy H. Miklós és társainak büntetőügye számukra semmiben sem különbözik más büntetőperektől.

"A Kecskeméti Törvényszéken korábban is voltak és jelenleg is vannak ennél nagyobb súlyú, nagyobb terjedelmű, összetettebb, több vádlottas, munkaigényesebb büntetőperek, a különbség legfeljebb annyi, hogy H. Miklós személye és a vád tárgyává tett cselekmény okán az ügy a sajtó és a közvélemény fokozottabb érdeklődésére tart számot" – fogalmazott az elnök.

A Központi Nyomozó Főügyészség január 11-én kiadott, a vádiratot ismertető közleménye szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és M.-H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adtak, döntéseiket pedig oly módon befolyásolták, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.

A. Attila és B. Zsolt József, a BKV volt vezérigazgatói, R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes, Z. Tamás kommunikációs főosztályvezető és V. Ágnes marketingfőosztály-vezető az utasításokat annak ellenére teljesítették, hogy tudták, azok a BKV számára hátrányosak.

A főügyészség szerint 2007 januárjától 2008 augusztusáig az említettek részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek tagjai a fölöttük állóktól érkező, a BKV vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották. A csoport tagjait a főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.

A vádirat szerint a bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – L. Ottó, M.-H. Éva és H. Iván ügyvéd – közvetlenül is képesek voltak az általa képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni. A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.