Miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi hivatás gyakorlásától Geréb Ágnest, védője, Pelle Andrea az ítélet végrehajtásának elhalasztását kérte. Indoklása szerint Gerébnek időt kell adni, hogy megszervezze két vele élő egyetemista gyermekének ellátását.

Geréb Ágnes

Közben egy másik ügyvédi team gőzerővel dolgozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának benyújtandó mintegy ezeroldalas beadványon, amellyel azt kívánják majd bizonyítani a strasbourgi bírák előtt, hogy a Geréb elleni eljárásban Magyarország megsértette a vádlott tisztességes eljáráshoz való jogát. Fazekas Tamás ügyvéd szerint e jog Geréb esetében akkor sérült, amikor a bíróság nem hallgatott meg külföldi szakértőket.

A védelem hiába sorakoztatta fel szakértői között a WHO volt igazgatóját, egy angol egyetemi tanárt és egy a bábák munkáját illetően gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező külföldi szakértőt. Első fokon azzal utasította el a meghallgatásukat a bíróság, hogy egyikük sem vizsgálta a sértetteket. Másodfokon pedig azzal, hogy egyikük sem lehet ténytanú, hiszen nem ismerik az egyes esetek konkrétumait, a szakkérdések pedig már eldőltek.

Fazekas némi csalódottsággal jegyezte meg, hogy a sértetteket egy kivételével a bíróságon meghallgatott magyar szakértők sem vizsgálták meg. Egyedül a szülőcsatornában elakadt és elhunyt csecsemőt vizsgálták, őt is csak a boncoláskor.

Kettős mérce

"Kettős mércét alkalmaz az igazságszolgáltatás Geréb Ágnessel szemben” – ezt Ábrahám László, az egyik legfoglalkoztatottabb műhibaperekre szakosodott ügyvéd nyilatkozta 2010 őszén lapunknak, nem sokkal az után, hogy a most jogerős ítélettel lezárult eljárássorozat megindult Geréb ellen. „Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsítják (azóta jogerősen el is ítélték), amiért a születendő csecsemő elakadt a szülőcsatornában. Hasonló eset nemrég megtörtént egy vidéki kórházban is. Nemhogy büntetőeljárás nem indult senki ellen, de még a szülők kártérítési igényét is durván elutasították” – mondta Ábrahám.

Nyilatkozata fényében érthető, miért akart a védelem a magyar bíróság előtt külföldi szakértők segítségére támaszkodni. Geréb Ágnesnek ugyanis ki nem mondva nem is az volt az igazán nagy bűne, hogy szakmai szabályokat sértett, hanem az, hogy az élére állt egy mozgalomnak, leegyszerűsítve „az otthon szülés jogáért küzdők mozgalmának”. Senkinek nem lehettek kétségei, hogy – miután a magyar nőknek törvény adta joguk a szülés helyének megválasztása – csak idő kérdése, hogy e jog gyakorlása elterjedjen, amit a szülész-nőgyógyász szakma hivatalosságainak többsége nem nézett jó szemmel.

Geréb ellenfelei a lehetséges komplikációkban rejlő, az anya és az újszülött életét egyaránt veszélyeztető kockázatokkal érveltek az intézményen kívüli szülés ellen. És itt a hangsúly az „intézményen kívüli” szülésen van. Végül is, aligha nevezhető otthon szülésnek az, ha valaki az ország távoli szegletéből Budapestre utazik, a Geréb által alapított Születés Házába, hogy ott hozza világra gyermekét. Az ilyen asszony nem otthon akar szülni, az ilyen asszony „csak” kórházban nem akar szülni.

Fejjel a falnak

Már lassan tizenkét éve annak, hogy Geréb Ágnes kesztyűt dobott a szülész-nőgyógyász hivatalosságoknak, és elkezdte népszerűsíteni azt, amit ma leegyszerűsítve otthon szülésnek nevezünk. Tizenkét éve indult az első eljárás ellene, de több mint hat év telt el az első fokú ítélet megszületéséig. Végül 2007. október 26-án jogerőre emelkedett a verdikt, mellyel a bíróság önálló mellékbüntetésként három évre eltiltotta a szülés-nőgyógyászi hivatása gyakorlásától Geréb Ágnest.

Csakhogy Gerébet a legkevésbé sem zavarta az eljárás abban, hogy folytassa az otthon szülés népszerűsítését. S eközben adódtak komplikációk, követett el hibákat, vagy ahogy a vád a jog nyelvén fogalmazott, legalább három ízben tett, illetve mulasztott olyan súlyosat, ami már kimeríti a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállását.

Még 2003-ban egy ikerterhességgel hozzá fordult asszony másodikként világra jött magzata súlyos oxigénhiányos állapotba került a szülés során, minek következtében maradandó egészségkárosodást szenvedett. 2007-ben egy Geréb által kísért szülés közben a magzat válla elakadt a szülőcsatornában. Az anyát kórháza vitték, ahol gátmetszéssel világra segítették a babát, de akkor már késő volt. Nem tudták megmenteni az életét. A harmadik eset 2007-ben történt: mentőt kellett hívni a Születés Házba, mert egy szülő nőnél (a védelem szerint nem Geréb kísérte a szülést) túlságosan erős vérzés kezdődött.

A bíróság első fokon két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte Geréb Ágnest, és öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász hivatás gyakorlásától. Ezt az ítéletet súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla azzal, hogy – az elsőfokú bíróság döntését felülírva – nem járult hozzá, hogy a büntetés felének kitöltése után Gerébet feltételesen szabadlábra helyezzék. Egyben ötről tíz évre súlyosbította a foglalkozásának gyakorlásától való eltiltást.

Újabb vád

És ezzel még mindig nincs vége. Miután Geréb folytatta az otthon szülés propagálását, és maga is segédkezett újszülöttek világra segítésében, tíz nappal a fent hivatkozott jogerős ítélet kihirdetése után a II. és III. Kerületi Ügyészség kuruzslásért, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért és közokirat-hamisításra felbujtásért vádat emelt Geréb ellen. A vád szerint Geréb azt követően is végzett szülész-nőgyógyászi tevékenységet, illetve háziorvosi kompetenciába tartozó terhesgondozást, hogy a bíróság jogerősen három évre eltiltotta hivatása gyakorlásától.

Az újabb persorozatban Bánáti János védi majd Geréb Ágnest, aki szerint „érdekes jogi kérdés lesz tisztázni, hogy a szülés ’kísérésével’ – az otthonszülés hívei ugyanis nem használják a ’szülés levezetése’ és ezekhez hasonló, a kórházi gyakorlatból származó fogalmakat – megvalósul-e a szülész-nőgyógyászi szakma gyakorlása.”

Közben kereszténydemokrata politikusok Schmitt Pálhoz fordultak kegyelemért Geréb Ágnes számára. Annak ellenére, hogy az államfő tavaly nyáron egyszer már elutasította Geréb és társai kegyelmi kérvényét. Védője is újra próbálkozik.

Mi végre mindez?

Közben a nagy társadalmi nyomás hatására megszülettek az otthon szülés kereteit, feltételeit meghatározó jogszabályok. Geréb Ágnes harca látszólag tehát nem volt hiábavaló. Valójában, ahogy egy támogatója fogalmazott, „egy megsemmisítő vereséggel felérő győzelmet aratott”. A bábaság elvileg önálló hivatássá lett, az otthon szülés szabályai papírra vettettek és elfogadtattak. De hol vannak az engedéllyel rendelkező bábák? Sehol. Nincsenek. Nincsenek engedélyek.

Változott-e azoknak az anyáknak a megítélése az egészségügyi intézményrendszerben, akik intézményen kívül kezdték meg világra hozni babájukat, ám valamilyen komplikáció miatt kórházba kellett szállítani őket? Nem változott.

Indult-e több büntetőeljárás a kórházban történt műhibák miatt, mint Geréb feltűnése előtt? Nem indult több eljárás.