A két zöldszervezet kedden levelet juttatott el Pintér Sándornak, mert úgy érezte, néhány kérdést és kérést, a helyszínen gyűjtött tapasztalataik és szakértőik javaslatai alapján meg kell fogalmazniuk a kormány részére. A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport közös közleményében azt írta: érthetetlennek tűnik például, miként lehetséges az, hogy bár a sajtó szerint naponta végeznek méréseket, a mai napig nem ismert, hogy az ilyenkor előfordulható mérgező anyagok széles skálájából pontosan mit lélegeznek be a helyszínen dolgozó emberek, a helyi lakosok, mi szívódhat fel a bőrükön át.

Amíg nincs átfogó, nyilvános adat a szennyezőanyagok pontos mibenlétéről, koncentrációjáról és területi eloszlásáról, addig lehetetlen meghatározni, hogy mi a megfelelő védelmi szint és milyen védőfelszerelés szükséges a szennyezett területen tartózkodók számára - írta a két szervezet. A civil szervezetek véleménye szerint a lakosság folyamatos, koherens és részletes tájékoztatására van szükség, ami most nagyon távolinak látszik. A hiányos tájékoztatás az emberek egészségét veszélyezteti.

Ezért szükséges, hogy elegendő helyen mérjék meg a szennyezés kémiai összetételét, kitérve a fémek oxidációs állapotára. A semlegesítés szempontjából különösen fontos az összetétel, hiszen míg a lúg leköti a toxikus fémeket, azok sav hatására kijutnak a környezetbe, és hosszú távon problémát okoznak- olvasható a közleményben.

A katasztrófavédelem a legrosszabbra is felkészülve igen szigorú előírásokat fogalmazott meg: a veszélyeztetett területen a mentésben, a takarításban, a terület és az ingatlanok megtisztításában résztvevők egészségének védelme érdekében - a kiömlött iszap lúgos kémhatása miatt - gumicsizma, zárt ruházat, savaknak, lúgoknak ellenálló védőkesztyű, fröccsenés veszélye esetén védőszemüveg viselése szükséges.

A sajtóhírek szerint tűzoltók és a katasztrófavédelmi szakemberek közül az első napokban többen szenvedtek sérülést és valószínű egészségkárosodást az elégtelen felkészítés miatt. Mivel az elszabadult szennyező anyagok összetétele még mindig nem ismeretes, az sem állítható teljes bizonyossággal, hogy a megfelelő típusú szűrőket kapták - hívja fel a figyelmet a két szervezet.

A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy a kármentesítésben résztvevő munkások és a helyi lakosok szervezetében vizsgálják meg a toxikus anyagok dúsulását. A vörösiszap megszáradva és a levegőbe kerülve egészségügyi kockázatot jelent, ha azt belélegezik, vagy a szembe, bőrre kerül. Ezért intézkedések szükségesek a környékbeli lakosság védelmében is, mivel a szél könnyen 10-15 kilométer távolságra is eljuttathatja a toxikus port. Mielőbb el kell távolítani a földekről a vörösiszapot, és meg kell akadályozni, hogy a szél szétvigye a környező településekre - áll a közleményben.

A zöldszervezetek megjegyzik: nemcsak az emberek, hanem a környéken tartózkodó állatok is belélegzik az akár toxikus fémeket is tartalmazó port. Ezért egyrészt intézkedéseket kell hozni az állatok megbetegedésének megelőzésére, állapotuk figyelemmel kísérésére, másrészt annak megakadályozására, hogy belőlük az emberi egészségre kockázatos élelmiszer készüljön.