"Ha csak a számokat nézzük, akkor már járványról se beszélhetünk, mert körülbelül fele annyian (10700-an) fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, mint amennyi járványküszöbhöz kellene az óév utolsó és az újév első napjaiban" - tájékoztatta a Népszabadságot Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Aki rögtön hozzá is tette: ám korai lenne bármilyen következtetést még levonni ebből az adatból, mert a két ünnep között, valószínűleg csak a nagyon betegek jutottak el az orvosi rendelőig.

A kórházba kerülők száma, vagyis a nagyon súlyos állapotú újinfluenzások ugyanannyian voltak, mint egy héttel korábban, megint 360 ember került kórházba. Gépi lélegeztetésre szorulók száma viszont 45-ről 36-ra csökkent, a halottak száma 59-re emelkedett. Jelentősen csökkent a gyermekek illetve a 35 év alattiak között a megbetegedések aránya, míg a 60 év felettiek közül többen fordultak orvoshoz.

A tiszti főorvos jelezte: ugyanakkor nem lehet összehasonlítani a szezonális és az újinfluenza áldozatainak arányát, mert míg az előbbi becsült szám, azaz nem tudjuk pontosan hányan halnak bele, addig az új influenza esetében pontos számok vannak, mert valamennyi kórházba kerülő, intenzív osztályon kezelt illetve meghalt ember vírusvizsgálata megtörténik.

Falus Ferenc szerint ugyan a múlt év utolsó napjainak statisztikája a vártnál kedvezőbb, de ez korántsem jelenti azt, hogy visszahúzódóban van vagy vége a járványnak. A következő nagyobb megbetegedési hullám január végén érkezhet, amikor a szezonális és a H1N1 együttesen okoz majd megbetegedéseket. Ez a szakasz hosszan, május közepéig kitolódhat. Hozzátette: tehát, aki még nem kért védőoltást még mindig van értelme beoltatni magát.

Az emberek továbbra sem aggódnak

A Medián piac-kutató cég szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a közvéleményt továbbra sem aggasztja jelentősen az újinfluenza: az emberek nagytöbbsége sem a betegségtől, sem a járvány hatásaitól nem fél komolyan.

A H1N1 elleni vakcina november első hetében még nem nagyon fejthette ki védő, megelőző hatását, az viszont jól látható volt, hogy egyelőre a pszichológiai hatása sem volt érzékelhető: akik már megkapták a védőoltást, nem érezték magukat nagyobb biztonságban, és ez a járványhelyzet bejelentése után, decemberben készült Medián-felmérésben is így volt.

Miután novemberben a nemzetközi után a magyar sajtóban is egyre több nyilvánosságot és támogatót kapott az a meggyőződés, hogy az új betegség a terhesek és a kiskorúak számára a legveszedelmesebb, ebben a körben nagyon jelentősen megugrott az oltás iránti igény. Legtöbben a nagymama korúak és általában a nők fogadták meg a járványügyi szakemberek oltást szorgalmazó tanácsát.

A kampányidőszak közeledtével a politika is behatolt a járványügybe. November elején még nem volt érdemi és értelmezhető különbség a válaszadók pártpreferenciája szerint sem a betegség megítélésében, sem az oltottságban. Decemberre viszont a kormánypárt szavazói a többieknél jóval komolyabbnak ítélték a H1N1-járvány lehetséges lefolyását, és ugyancsak a szocialisták voltak beoltva a legnagyobb arányban (MSZP-szavazók 42, fideszesek 23 százaléka).