Az idén is nagy tömeg az Élet menetén
Április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja: 1944-ben ekkor kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettókba kényszerítése. Az emléknap az idén szombatra esett, ezért – tekintettel a zsidó vallás előírásaira – vasárnap rendezték meg a hagyományos Élet menetét.
Előzőleg Kövér László parlamenti házelnök mondott beszédet a Terror Házánál tartott megemlékezésen. - Akiket innen elvittek, azoknak többé sem neve, sem jövője, sem reménye nem maradt. Auschwitz után többé semmi nem lett már ugyanaz - mondta Kövér László. - Hatvanhét év telt el, de a Holokauszt pusztítását mégsem tudtuk földolgozni. A magyar kultúra és magyar élet ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől.
Az Élet menete ezúttal a VII. kerületi Klauzál térről indult. A szervezők felhívásukban hangsúlyozták: a zsidó áldozatokon kívül a romákra, másságukért üldözöttekre is emlékeznek, és azokra az ellenállókra is, akik szembeszálltak a nyilasokkal, mentették az embereket.
A Klauzál téren összegyűlt sokezres tömegben szép számmal voltak politikusok: a szocialista Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, vagy például a fideszes Rogán Antal, a KDNP-s Szászfalvi László és az LMP elnöke, Schiffer András is feltűnt a megemlékezők között. A Terror Háza előtti megemlékezésről ideérkezett Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is.
A rendezvény a Szilvási Gipsy Folk Band fellépésével kezdődött, majd Tarlós István lépett mikrofonhoz. A főpolgármester szereplése önmagában is üzenet volt a szélsőjobbnak. A fővárosi önkormányzat a szűkös anyagi lehetőségek miatt az előző évinek mintegy harmadára (öt és félmillió forintra) csökkentette az Élet menete támogatását, Az egyik jobbikos képviselőnek ez is sok volt: ízléstelen és kegyeletsértő közleményben tiltakozott az ellen, hogy közpénzből támogassanak „egy aktuálpolitikai célokat közvetlenül szolgáló eseményt, ahol szocialista, illetve liberális politikusok hivatásos médiarettegők gyűrűjében a magyarságot gyalázzák”.
- Magyarországot olyan veszteség érte, amit pótolni szinte lehetetlen - mondta Tarlós István. - Tiltakozni a népirtás ellen, amely mindnyájunk szégyenére megtörtént - határozta meg a rendezvény célját. - A holokauszt sokáig tabutémának számított, márpedig erkölcsi kötelességünk emlékezni és emlékeztetni - hívta fel a figyelmet a főpolgármester.
Ugyanakkor voltak olyanok, akik úgy érezték, a kormányzat megpróbálja kisajátítani magának a rendezvényt: ők más helyszínen, a Dunaparti "vascipőknél" tartottak megemlékezést.
Egyre többen érzik fontosnak
Az Élet Menete Alapítvány első alkalommal 2004-ben szervezte meg ezt a programot, akkor négyszáz-ötszáz ember jött el a megemlékezésre. Aztán – politikai nézettől és vallási hovatartozástól függetlenül – évről évre mind többen érezték fontosnak, hogy jelen legyenek: a szervezők becslése szerint a résztvevők száma tavaly megközelítette a húszezret.
Az idén is rengetegen voltak. A fáklyás felvonulás a Klauzál térről a Nagymező utcán át a Kossuth térig haladt, az útközben csatlakozóknak köszönhetően a tömeg egyre nőtt, rendbontás nem történt. Feltűnt ugyan a környéken 10-12 fekete ruhás, Árpád-sávos kitűzős férfi, egyikük a Szebb Jövöért Polgárőr Egyesület címerét viselte; a rendőrök eltessékelték őket. A fáklyás felvomulás résztvevői megérkeztek az Alkotmány utcai színpadhoz, ahol a program szerint a Budapest Klezmer Band és többek között Bródy János lépett fel. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és Réthelyi Miklós miniszter is beszédet mondott, levetítették José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetét.
A rendezvény végén az áldozatok emlékére hatszáz léggömböt eresztettek a magasba.
