Erdélyben még 55 százalékon áll a Fidesz
Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, míg az ott viszonylag ismertebb Jobbik és a többi párt kevés voksra számíthat – derül ki a HVG megbízásából a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research által készített közvélemény-kutatásból.
A határon túl folytatott első nyilvános kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a válaszadók fele nem különösebben érdeklődik az anyaországban zajló események iránt. Az erdélyi egyébként a legnagyobb létszámú – a 2002-es romániai népszámlálási adatok alapján körülbelül 1,1 millió választókorút felölelő – határon túli magyar közösség.
Aki nem foglalkozik a magyarországi eseményekkel, az nem csak a választásokon nem kíván részt venni, hanem az állampolgárság felvételének könnyített lehetősége sem érdekli. További négy százalék azok aránya, akik már megszerezték a magyar személyi igazolványt, voksolni azonban nem szándékoznak.
A válaszolók körülbelül fele jelezte, hogy részt venne a magyarországi választáson, és közülük, 55 százalék a Fideszre voksolna, 35 százalék a bizonytalanok aránya, a többi párt pedig a maradék tíz százalékon osztozik. A Jobbik, az LMP és az MSZP tehát igen szerény támogatottsággal rendelkezik.
Eddig körülbelül 65 ezer erdélyi magyar szerezte meg az állampolgárságot, emellett több tízezer kérelem még feldolgozásra vár. László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy látja, bár most félmillióra becsülhető a magyarországi választáson voksolni kívánók köre, kétszázezernél nemigen lesznek többen, akik 2014-ig élnek majd a kedvezményes honosítási eljárás biztosította lehetőséggel. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a Fidesz jövőre erőteljes kampányt folytat majd a határon túliak körében.
Két-három mandátum sorsát befolyásolhatják a külföldön leadott voksok
Másutt egyelőre nem terveznek hasonló felmérést – közölte kérdésünkre László Róbert. Egyébként szerinte elsősorban a Vajdaságban lenne érdemes vizsgálódni, bár ott a Fidesz valószínűleg kevésbé népszerű, mint Erdélyben. A Felvidék viszont nagyjából közömbös, mert a szlovák állampolgársági törvény miatt csak kevesen veszik fel a magyar állampolgárságot.
Az Amerikában, illetve a világ más országaiban élő magyar állampolgároknak a hazai választáson való részvételi hajlandóságáról és esetleges pártpreferenciáiról igen keveset tudunk – mondta a választási szakértő. A Fidesz politikusai ugyanakkor szívesen keresik fel az amerikai kontinenst, s készülőben egy összmagyar regiszter is, amelynek segítségével a magyar identitást kívánják majd erősíteni – nyilatkozta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Erről egyelőre ugyancsak nem tudni semmit.
László Róbert szerint tehát teljesen bizonytalan, hogy a határokon kívül élő akár-három négy milliónyi magyar állampolgár egyáltalán kíván-e élni szavazati jogával. Ez csak akkor derül ki, ha az érintettek majd regisztráltatják magukat. Valószínű ugyanis, hogy a választási törvény módosítása során ezt a megoldást választják, mert a voksolás előkészítéséhez ismerni kell a potenciális választók számát. A népesség-nyilvántartásban ugyanis csak azok a határon túliak szerepelnek, akik tavaly január óta szereztek kedvezményesen magyar állampolgárságot.
Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolhatnák a külföldön élők a magyar választási eredményeket, László Róbert kijelentette: ez függ a résztvevők számától, illetve attól, hogy a körükben más pártpreferenciák érvényesülnek-e, mint a hazai választók között.
Amennyiben egymillió közelében lenne a határon túl leadott voksok száma, és zömében más politikai erőket támogatnának, az összesen 93-ból két-három listás képviselői hely sorsát befolyásolhatnák. Ez azt jelenti, hogy a határon túliak, amennyiben már 2002-ben is szavaznak, s a tavaly decemberben elfogadott törvény alapján osztják ki a mandátumokat, a 2002-es választás eredményét esetleg megfordíthatták volna (az új szabályok szerint az akkori szavazatarány körülbelül öt fős parlamenti többséget jelentene).
Erdélyben üdvözölték, itthon fenntartásokkal fogadták a határon túliak választójogát
Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői már tavaly decemberben üdvözölték a választási törvény elfogadását, a határon túli magyarok szavazati joigának biztosítását – írta még december végén a Krónika romániai hírportál. Az RMDSZ szerint nem lett volna szerencsés, ha az egyéni szavazókörzeteket kiterjesztették volna a határon túlra, mint ahogy az sem, hogy a szavazati joggal bíró, nem magyarországi lakhelyű személyek egy vagy akár több képviselőt küldjenek az országgyűlésbe.
A Magyar Polgári Párt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán viszont azt javasolta, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. Álláspontjuk szerint az erdélyi magyarok is tudtak volna képviselőt delegálni a parlamentbe.
Itthon viszont megosztotta a közvéleményt a külföldön élő magyarok szavazati joga. A megkérdezettek fele határozottan vagy inkább elutasítja, hogy a bejelentett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vehessenek a parlamenti választáson – írta a Political Capital a Tárki felmérésének eredményeire hivatkozva.
Az elutasító álláspontot részben az a félelem táplálja, hogy a határon túlról érkező szavazatok túlságosan befolyásolják majd a választási eredményt. A legnagyobb arányban az MSZP szavazói tartanak ettől, ami a párt politikája alapján nem meglepő.
A Jobbik szimpatizánsainak többsége viszont annak ellenére utasítja el a határon túliak szavazati jogát, hogy pártjuk régóta teljes mellszélességgel követelte azt. A szélsőjobboldali párt támogatóinak 53 százaléka egyáltalán vagy inkább nem ért egyet már azzal sem, hogy kiterjesszék a választójogot, és ugyanilyen arányban ellenzik ezt a szocialista szavazók is.
Az LMP-sek kicsivel még ennél is elutasítóbbak, de valószínűleg inkább elvi megfontolásokból, a külhoni voksok túlzott befolyásától ugyanis még annyira sem tartanak, mint a Fidesz választói.
Nem meglepő, hogy a kormánypárti válaszadók körében jelentős többségben vannak a külhoni voksolás támogatói, és az sem, hogy kisebbségben a határon túlról érkező szavazatok túlzott befolyására számítók. Ezek szerint a Fidesz-KDNP támogatói is arra a feltételezésre építenek, hogy a jelenlegi kormánypártok számíthatnak a legtöbb külhoni szavazatra. Ezt a vélekedést a most végzett közvélemény-kutatás is megerősítette.
