A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz –állítják civik jogvédő szervezetek.

Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke tegnap arról számolt be, hogy hétvégén egy focimeccsen – miután kifogásolta egyes szurkolók neonáci eszméket éltető megszólalásait – antiszemita és kirekesztő mocskolódásokkal kísérve bántalmazták, és eltört az orrcsontja. A rendőrség tájékoztatása szerint súlyos testi sértés miatt nyomoznak.

Az áldozat beszámolója alapján azonban megalapozottan merül fel az antiszemita indíték gyanúja, így az Amnesty International Magyarország, az Európai Roma Központ, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményben hívja fel a figyelmet arra: az támadók büntetőjogi felelősségét a súlyos testi sértés mellett a közösség tagja elleni erőszak elkövetése miatt is vizsgálni kellene.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban közösen dolgozó, a sértetteknek jogi segítséget is nyújtó emberi jogi szervezetek és szakértők már több alkalommal jelezték, hogy Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai a jogalkalmazás felkészületlensége miatt nem kapnak megfelelő védelmet. A képzés, a szakmai vita, a nyomozási protokollok hiánya miatt a rendőrök sokszor nem ismerik fel, ha egy cselekményt előítéletes indítékból követnek el, ezért azokat is a „rendes” ügymenetben vizsgálják, holott sokkal súlyosabb esetekről van szó.

Tavaly augusztusban cigány embereket és házukat kövekkel dobálták meg szélsőségesek Devecserben. Ugyanezen a nyáron egy meleg tábor résztvevőit fenyegették meg azzal, hogy felgyújtják a házakat. A zsidó széder ünnepet ülők ablakát kővel törték be.

Ezekben az esetekben, annak ellenére, hogy a támadások indítéka a külső szemlélő számára is egyértelmű, a rendőrség nem ismerte fel a gyűlöletindítékot a támadások mögött. Ez pedig komoly hiba, mivel a rasszista, antiszemita, homofób és egyéb, a kiszolgáltatott csoportok ellen irányuló támadások identitásában sértik az áldozatokat, ezáltal a teljes csoportra megfélemlítően hatnak, végső soron súlyosan veszélyeztetik a társadalmi közösségek békés együttélését – hangoztatják a jogvédők.

Ezért különösen indokolt, hogy a büntető igazságszolgáltatás kiemelt figyelmet szenteljen a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésének, felismerésének, hogy az elkövetőket a megfelelően minősített bűncselekmény miatt vonják felelősségre.  A jogvédő szervezetek továbbra is a következőket várják a kormánytól: vezessen be speciális képzést a jogalkalmazók számára az előítéletből elkövetett cselekmények azonosítására és pontos kezelésére; építsen ki hatékony adatgyűjtési rendszert, amely a valóságnak megfelelő képet mutat a gyűlöletcselekmények számáról; javítson a gyűlölet-bűncselekmények sértettjei által igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokon; a hatékony szervezeti és szakmai megoldások bevezetésével erősítse a nyomozásokat a gyűlölet-bűncselekményekben.