Gyöngyöspatára kihelyezett üléssel, majd ezt követően a titkosszolgálati vezetők zárt körű meghallgatásával kezdheti, várhatóan november 20-ig tartó érdemi munkáját az úgynevezett egyenruhás bűnözés és a Heves megyei településen történt események feltárására létrehozott parlamenti eseti bizottság - adta hírül a távirati iroda.

A testület kedden tartott első ülésén a bizottság munkatervének elfogadása szerepelt a napirenden, ennek során a Kocsis Máté (Fidesz) bizottsági elnök által előterjesztett eredeti tervezet számos, többségében ellenzéki képviselők által felvetett módosító javaslattal egészült ki.

Az eseti bizottság így a jövőben Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője mellett meghallgathatja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőit, illetve László Attilát, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét. A testület ugyanakkor nem támogatta a jobbikos Balczó Zoltán azon felvetését, hogy a bizottság Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét is hallgassa meg. A módosított munkatervet végül 8 igen szavazattal, 2 jobbikos tag nem voksa ellenében, illetve 2 szocialista képviselő tartózkodása mellett fogadták el.

A tervek szerint az eseti bizottság a kihelyezett ülést és a titkosszolgálati vezetők meghallgatását követően a gyöngyöspatai konfliktus előzményeinek megismerésével foglalkozhat. Ekkor kerülhet sor többek között Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Kállai Ernő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Vona Gábor, Jeney Orsolya az Amnesty International Magyarország igazgatója, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, valamint a helyi közélet vezetőinek meghallgatására.

A bizottság a Vöröskereszt által 2011. április 22-én szervezett "húsvéti utaztatás" körülményeit is igyekszik feltárni, ami során Habsburg Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt elnökét, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadót, Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a bel- és külügy képviselői mellett Schiffer Andrást és Richard Field amerikai üzletembert hallgathatják meg.

A testület tagjai kitérnek az úgynevezett egyenruhás bűnözés Gyöngyöspatán történő megjelenési formáira és a gyöngyöspatai események politikai összefüggésének vizsgálatára, utóbbi esetben az említett két frakcióvezető mellett volt kormányfő meghallgatása is megtörténhet.

Az Országgyűlés június 6-án döntött a gyöngyöspatai események feltárására hivatott eseti bizottság felállításáról. Kocsis Máté és a szintén fideszes Németh Szilárd a testület felállítását szorgalmazó javaslatát korábban azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban az ország több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán is a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, amit a hatóságok előtt részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Hozzátették: a Fidesz nemzeti együttműködés programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag az államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak.

A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák "húsvéti utaztatásának" körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a "nem létező polgárháborús helyzetről" tájékoztatnia a nemzetközi sajtót. A testület vizsgálná továbbá, milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field amerikai üzletember.

Az eseti bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik, és a parlament számára készülő jelentése benyújtásáig, de legfeljebb 150 napig tart. A testület tagjai munkájukért nem kapnak díjazást.