Az ellenzéknek nagyon nem tetszik a moszkvai atomügylet

Hazudik Orbán Viktor, amikor azt állítja, hogy az országgyűlés 2009-ben a paksi erőmű bővítéséről döntött – állítják az ellenzéki pártok, és szerintük a kormányfőnek nem volt felhatalmazása, hogy az oroszokkal erről megállapodást írjon alá.

"Puccsot hajtott végre" Orbán Viktor saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött megállapodással Mesterházy Attila szerint. Az MSZP kezdeményezi az országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán kijelentette: felelős politikus nem dönt egy személyben atomerőműről a magyar emberek, a civil szervezetek bevonása nélkül. Hozzátette: a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet döntést hozni. A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást – tette hozzá, megjegyezve, a beruházást csak versenyeztetés után ítélik oda.

Elmondta, egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását és a miniszterelnök beszámoltatását a szerződés megkötésének indokairól, körülményeiről. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden döntést előkészítő dokumentum.

„Nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”

A sajtótájékoztató elején lejátszottak egy felvételt, amelyen Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energiakérdésében. Mesterházy Attila szerint a felvétel 2008. február 28-án készült Losoncon.

Az ellenzéki politikus több más nyilatkozatot is idézett 2007-ből az akkori ellenzéki pártvezetőtől, így azt, amikor a Demokratának azt mondta, nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, továbbá azt, amikor Lakitelken arról beszélt, hogy Európában elszaporodtak Putyin pincsijei.

Az MSZP-elnök felidézte Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkárának 2008-as szavait is, miszerint a paksi erőmű élettartamának meghosszabbításáról népszavazást kellene tartani, és azon véleményének adott hangot, hogy egy ilyen állami beruházásból "jó sokat lehet lopni".

Mesterházy szerint "Orbán Viktor puccsot hajtott végre a népe ellen, ezzel tulajdonképpen hazaárulást követett el. Mi leszünk nem a Gazprom, hanem a Roszatom legvidámabb barakkja, és Orbán Viktor pedig az Európai Unióban Putyin elnök pincsije" – fogalmazott. Megjegyezte, nem lennének meglepve, ha a következő időszakban az is kiderülne, hogy "valahol a Közgép alvállalkozóként egészen biztosan meg fog jelenni".

Az ellenzéki politikus szerint nem Oroszországgal van baj, hiszen az oroszokkal ők is tárgyaltak és a jövőben is kell tárgyalni velük. A probléma az – folytatta –, hogy Orbán Viktor egyedül, társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül száz évre eldönti Magyarország energiapolitikáját. Hozzátette: a miniszterelnök hazudott, amikor azt állította, hogy az országgyűlés 2009-ben a paksi erőmű bővítéséről döntött, az igazság ugyanis az, hogy a parlament az előkészítő tevékenység megkezdéséhez adott elvi hozzájárulást. Vagyis ha Orbánnak nem volt felhatalmazása annak megkötésére, akkor a szerződés nem létezik – érvelt.

A pártelnök szerint a kormányfő hazudott a választóknak akkor is, amikor azt ígérte, hogy csökkenti az államadósságot, hiszen ennek a minimum háromezermilliárd forintos hitelfelvételnek a terheit az unokáink fogják fizetni.

Mesterházy Attila kijelentette, hogy a miniszterelnök akkor is hazudott, amikor egy parlamenti kérdésére válaszolva azt ígérte neki, hogy nemzetközi tendert írnak ki az ügyben. Ezzel szemben a kormányfő – egy 1966-os szovjet–magyar államközi szerződésre hivatkozva – a verseny kizárásával kötött titkos alkut Oroszországgal.

Mesterházy: Nem akarunk mást, csak amit Orbán kért korábban

"Ezek szerint nemcsak abból a korból veszi a jogi hivatkozást, hanem azt az állampárti stílust is alkalmazza, mint ami akkor jellemző volt" – mondta.

Szerinte akkor is hazudik Orbán, amikor olcsóbb áramot ígér az új atomerőműből, mivel energiapiaci szakértők szerint az áram ára a mai tőzsdei ár duplája lesz. Hatalmas problémának nevezte, hogy a bővítés ellehetetleníti a zöldberuházásokat.

Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila azt mondta, ha Orbán Viktor ellenzéki vezetőként a szerződés nyilvánosságát szorgalmazta, akkor álláspontját tartsa tiszteletben, s most nem kérnek tőle mást, mint amit ő kért korábban. Kitért arra, hogy az MSZP az erőmű élettartamának meghosszabbítását mindig támogatta, de a bővítésről szakmai, társadalmi vitát tart szükségesnek.

Rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről a Demokratikus Koalíció (DK) is – jelentette be az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Molnár Csaba úgy fogalmazott: a kabinet egy átláthatatlan folyamat keretében, nem piaci alapon kiválasztott szereplőknek akarja átjátszani a magyar energiapiacot száz évre.

Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy a parlament által 2009-ben elfogadott határozat alapján meg lehetett kötni a megállapodást. Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó határozati javaslatot ő maga jegyezte mint a Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere. A szövegben pedig egyetlenegy szó sincs arról, amiről a miniszterelnök beszél – jelentette ki.

Molnár Csaba hangsúlyozta, a határozat csak arra ad engedélyt, hogy megkezdjék az előkészítő tevékenységet. A szövegből idézve kiemelte, hogy az előkészítésbe a környezeti hatások, a fogyasztói igények, illetve a rendszerszintű szabályozási, tartalék- és hálózatfejlesztési igények felmérése, valamint a környező energiapiacok várható helyzetének vizsgálata tartozik bele, de a szerződés megkötése nem.

Molnár Csaba: Orbán száz évre eladta a magyar energiapiacot Putyinnak

Arra is kitért, hogy a kormány közbeszerzés kiírása nélkül állapodott meg a több mint háromezermilliárd forintos beruházásról. Szakértőkre hivatkozva azt mondta: a bővítés eredményeképpen az áram végfelhasználói ára a jelenlegi duplájára vagy két és félszeresére fog nőni.

Molnár Csaba szerint „Orbán száz évre akarja meghatározni mindenféle felhatalmazás nélkül Magyarország energiapiacát”, és száz évre eladta „Putyinnak és az oroszoknak a magyar energiapiacot”, tehát „visszahívta az oroszokat Magyarországra”.
A DK úgy véli, megengedhetetlen, „igazi árulás”, amit a miniszterelnök tesz.

A párt azt kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás teljes szövegét – mondta Molnár Csaba, hozzátéve: ha a szerződésnek van titkos záradéka, akkor azt is tegyék megismerhetővé.
 Gyurcsány Ferenc egyébként megbeszélést kezdeményez Oroszország budapesti nagykövetével, akitől információkat szeretne kapni a megállapodás részleteiről – tette hozzá.


Népszavazást tartana az Együtt-PM a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről – jelentette be Jávor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke.
 A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be a Nemzeti Választási Bizottságnak, valamint rendkívüli parlamenti ülésnapot is kezdeményeznek az ügyben.

A kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.

A kormánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, amely évtizedekre eladósítja és tartós energetikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben – indokolta lépéseiket Jávor Benedek.

Az Együtt-PM fű alatt, stikában megkötött üzletet sejt

A politikus hangsúlyozta, hogy a kormányzat által hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat csak a bővítés előkészítését hagyta jóvá, nem pedig egy tender nélküli, „fű alatt, stikában” megkötött megállapodást.

Kiemelte, hogy a szerződés körülbelül háromezermilliárd forintos „adóssághegyet helyez a magyar költségvetés nyakába”, úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját.

Kedden a paksi bővítés mellett a Déli áramlat megépítéséről is megállapodás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az európai joggal ellentétesnek tart – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek.

Az Együtt-PM-hez tartozó képviselők kezdeményezik, hogy az országgyűlés rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormányt arról, hogy pontosan milyen megállapodást kötött Moszkvában – jelentette be.


Senki sem tudja, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért azt sem lehet tudni, milyen jogi lépéseket igényelne a szerződés felbontása vagy megváltoztatása – válaszolta egy kérdésre Jávor Benedek.

A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló, Moszkvában kedden aláírt megállapodás teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát kéri az LMP közérdekű adatigénylés keretében. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: ha ennek nem tesznek eleget, perrel kényszerítik ki a megegyezés közzétételét, szerinte ugyanis "az unokáink életét is befolyásoló döntés" veszélyezteti az ország szuverenitását.

Az LMP szerint az országot Moszkvából fogják irányítani

Orbán Viktor bevállalta, hogy a Fideszt és az országot Moszkvából fogják irányítani – jelentette ki Szél Bernadett. 
Az országgyűlési képviselő arra szólította fel az ellenzéki pártokat, támogassák a paksi bővítésről szóló politikai vitanap megtartását. Emlékeztetett: pártja azóta kezdeményezi ezt, hogy a kétharmados kormánytöbbség az országgyűlésben úgy "manipulálta" a jogszabályokat, hogy megkönnyítsék az utat egy új atomerőmű építése előtt. Mint mondta, ezzel kapcsolatban a bővítési projektcég vezetőjét is felkereste, aki azt közölte vele: a tárgyalások még nincsenek előrehaladott állapotban.

Csiba Katalin, az LMP országos választmányának tagja a tájékoztatón arról beszélt, hogy "Orbán Viktor kedden elkezdte a belépést a Szovjetunióba". Szerinte ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolt szándéka a keleti birodalomépítés. A politikus azt is sérelmezte, hogy az ország "egyik napról a másikra egy háromezermilliárd forintos hitelt vett a nyakába".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Roszatom Törökországban is épít erőművet, az arról szóló megállapodások ugyanakkor teljes egészében letölthetők az internetről. Bulgáriában is az orosz cég kezdett erőműépítésbe, elmondása szerint azonban az ország nem bírta a költségeket, a Roszatom így hatalmas pénzekre pereli Bulgáriát.

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amit Moszkvában Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá, ennek keretében atomerőművi energiablokkok megépítéséről is megállapodtak. A két blokkot az orosz Roszatom állami konszern építi, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje harminc év.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.