Balog Zoltán humánminiszter – miközben egy perben nyíltan kiáll egy cigányiskola újranyitása mellett –, számos nyilatkozatában szegregációellenes elköteleződéséről beszél. Ennek egyik „kézzelfogható” jeleként június negyedikére egy olyan testület „alakuló ülését” hívta össze, amely az Antiszegregációs Kerekasztal nevet viseli. Ennek nemcsak a témában tapasztalt civil szervezetek képviselői a tagjai, hanem egyházi személyiségek is.

A keddi, harmadik találkozó után máris van, aki fölállt az Antiszegregációs Kerekasztal mellől. Igaz, e tényről a hivatalos minisztériumi sajtóközlemény valami oknál fogva „elfelejtett” megemlékezni. A hátrányos helyzetű gyerekek kirekesztése ellen régóta küzdő civilek a második kerekasztal-találkozóra 17 pontos javaslatcsomagot fogalmaztak meg. E csomagban határidőkkel ellátva jelezték, mely jogszabályok azonnali módosítása, illetve a kormány azonnali cselekvése szükséges ahhoz, hogy az eleve rendkívül problémás magyar közoktatásban a szegregációs helyzet ne váljék még tarthatatlanabbá. A 17 pontot egyébként támogatta Hofher József jezsuita szerzetes is.

Tegnap az egyik civil, Heindl Péter tanár-jogász, dél-baranyai jogvédő azonban értelmetlennek találta a kerekasztal további üléseit, éppen e 17 pont miatt. Ezek legfőbbike ugyanis az volt, hogy a kormány gondolja újra a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzet (HH/HHH) definícióját, és térjen vissza a korábbi közoktatási törvény meghatározásához. Heindl Péter lapunknak elmondta, erre azért lett volna égetően szükség, mert a változtatások következménye nagy valószínűséggel a szegregáció további elszabadulása lesz.

– Kaptunk a minisztériumtól is egy anyagot arról, milyen előnyei-hátrányai várhatóak a HH/HHH deffinició szeptembertől életbe lépő változásainak, amelyben a tárca maga is elismeri, hogy a kritériumokat módosító március 18-i jogszabályváltozás csökkenti az e kategóriákba kerülő tanulók számát. Ez azt jelenti, hogy várhatóan papíron javulni fog a helyzet, és csökken a szegregáció a közoktatási intézményekben. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy éppen e jogszabályváltozás miatt fognak még több gyereket külön oktatni. A minisztérium kategorikusan elutasította azt a javaslatunkat, hogy visszaállítsák a bevált és eddig használt definíciót. Én azért csatlakoztam ehhez a kerekasztalhoz, hogy a szegregáció felszámolásának ügyét előremozdítsam. Ötször kérdeztem rá, hogy van-e esély nyáron jogszabályt módosítani. Együttműködő akartam maradni, ezért amikor felálltam, és elkezdtem összepakolni, még akkor is rákérdeztem, de egyértelmű elutasítás volt a válasz kormány oldaláról – nyilatkozta lapunknak Heindl, hozzátéve, azt a civil javaslatot is elutasította a Balog Zoltán vezette tárca, hogy a hátrányos helyzetű tanulók művészeti képzését megvalósító iskolák kapjanak valamiféle állami hozzájárulást a képzési díjat megfizetni képtelen családok gyerekei után. Sőt, mint kiderült, a kormány tovább nehezíti a mélyszegénységben élő gyerekek művészeti oktatásával foglalkozó iskolák amúgy is nehéz helyzetét: az állam – azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KILIK) – ugyanis szeptembertől bérleti díjat kér tőlük. Heidl Péter szerint annak ellenére, hogy a parlament nyáron nem ülésezik, lett volna jogi megoldás arra, hogy a kormányoldal visszatérjen a korábbi HH/HHH-s definícióhoz. – A KLIK vezetője, Marekné Pintér Aranka szintén a szegregációellenes kerekasztal mellett ül, utasíthatná az iskolák vezetőit arra, hogy korábbi HH/HHH-s kritériumok alapján sorolják be tanulóikat, mert szeptemberben jogszabályváltozás várható – teszi hozzá Heindl Péter.