Az egyházügyi törvényt is újraírná a kormány
Azt a célt tűztük magunk elé, hogy az év végére jussunk el addig, hogy az egyházakkal konszenzusra tudunk jutni; milyen irányban, hogyan és milyen keretek között lenne szükséges a 20 éves egyházi törvény felülvizsgálata.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy biztosítani kell az egyházi intézmények erősödését, a nyugodt stabilizálódást, s szerinte ebben meg is indult a "jó szándékú kormányzati hozzáállás". Nem rátelepedve az egyházakra, hanem az akadályok megszűntetésével, a lehetőségek biztosításával igyekezzünk segíteni az intézmények fejlődését - mondta.
Stabil, hosszú távú és kiszámítható rendszerre lenne szükség, azaz ne arról szóljon az egyházakkal való kapcsolat, az egyházpolitika, hogy minden évben a költségvetés készítésekor az legyen a kérdés, "mennyi milliárd forintról szól a történet" - fogalmazott az államtitkár.
Rámutatott: le kell zárni az egyházi kártalanítás, ingatlanrendezés első ütemét is - az első 20 évét -, amely "reménységünk szerint a következő évben megtörténik", de már elő kell készíteni egy második ütemet is. Gondolkodunk a stabil, kiszámítható gazdasági alap létrehozásán, s ha a következő 2-3 évben konszenzust tudunk kialakítani, akkor létrejöhet egy "kiszámítható, automatizmusok alapján működő gazdasági alap", amely lehetővé teszi az egyházi intézmények működését, erősödését.
Szászfalvi László szerint fontos lenne az is, hogy az "egyházak részéről létrejöjjön egy nagyobb volumenű stratégia" - s az ehhez kapcsolódó lokális stratégiák -, amelyek révén partnerei lehetnek a jó szándékú, polgári kormánynak.
Kovács Zoltán (Fidesz), Pápa polgármestere, országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy "ezekben az ügyekben ne álljunk meg a határoknál", mert a határainkon túli magyar közösségeknek az egyház, az iskola "az életet, az anyanyelvet jelenti". Felelősségünk fennáll a határokon túl élő magyarokért is - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy minél előbb el kell feledtetni "azt a szörnyű népszavazást".
Márfi Gyula, veszprémi katolikus érsek rámutatott: az állam és az egyház viszonyában mindkét véglet kerülendő, de szerinte az is "teljes képtelenség", amikor azt mondják: a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Steinbach József, dunántúli református püspök szerint az egyház nem azért van, hogy újabb terheket, határozatokat és elvárásokat rakjon az emberek vállára, hanem a nehéz, néha könyörtelen világban az egyház hirdesse a hitnek, az életnek, az örömnek és a szeretetnek az evangéliumát.
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára szerint fontos tisztáznia a kormányzásnak, hogy "mit is akarunk mi az egyházakkal kezdeni" Mint mondta: az állam oldaláról nézve az egyházi intézményekre nem elsősorban az egyházaknak van szükségük, hanem az államnak. Mert egyébként az állam lesz szegényebb - tette hozzá.
"Azt a mentalitást kerüljük el, hogy itt vagyunk mi, szegény reformátusok, s jó lenne, ha az állam lenne olyan rendes, hogy megengedné nekünk iskolák, óvodák és szeretetintézmények létesítését" - mondta az államtitkár. Hozzátette: s ha a kormány rendes, akkor megengedi, ha pedig nem, akkor nem engedi. Ez "egy nagyon rossz hozzáállás", mert a kormánynak még akkor is, ha ateista lenne, elemi érdeke, hogy legyenek egyházi intézményei - vélekedett.
Balog Zoltán szerint "a jó állam abból él, amit ő nem tud megteremteni". Elemi érdeke, hogy legyenek emberi közösségek, amelyek életben tudják tartani például az erkölcsöt. Felvetése szerint, elsősorban nem az egyházak érdeke például, hogy a hazai cigánysággal foglalkozzon, hanem az állam érdeke. Azaz úgy foglalkozzanak a magyarországi cigánysággal, "ahogyan csak a hívő emberek tudnak; a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a baptisták és így tovább" - mondta az államtitkár.
"Mert ha azt az erkölcsi pluszt nem kapcsoljuk be a cigányság meg a mi problémáinknak a velük kapcsolatos megoldásába, akkor ezt a dolgot egyre jobban el fogjuk rontani, s ezt láthattuk az elmúlt húsz évben" - jelentette ki az államtitkár, megjegyezve: ezért mi kérünk segítséget az egyházaktól.
Nem abban akarunk élni, hogy "kinek kell félni a másiktól", ám ehhez olyan közösségek kellenek, amelyek azt tanítják, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat, de tartsd be például a tízparancsolatot is; abban jó néhány "megfontolandó dolog van a cigányoknak is, meg nekünk is" - fogalmazott Balog Zoltán.