Az országgyűlési biztos sajtóosztályának pénteki közleménye a megállapodásban egyebek között az áll: "szívünkön viseljük a megőrzött fajták fennmaradásának biztonságát, a génállomány biztonságos nagyságának elérését, a diverzitás megtartása mellett". Hangsúlyozzák azt is: az örökség megóvásának fontos része a gyümölcstermő fásszárú mezőgazdasági növények - fák és bokrok - a Kárpát-medencében megőrzött fajtáinak minél nagyobb egyedszámban való elterjesztése, állományuk növelése oly módon, hogy pontosan lehessen tudni, milyen fajta és változat mely egyede hol található meg.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére az evangélikus, katolikus és református egyházak főpásztorai, a Vidékfejlesztési Minisztérium és génmegőrző intézményei, valamint az Élőfalu Hálózat támogatja a programot, amelyben génmegőrző fajtagyűjteményekből (génbankok, nemzeti parkok, önkormányzati- és magángyűjtemények) származó csemetéket, illetve szaporítóanyagot lelkészi kertek és földek számára átadnak, s ott befogadnak és nevelnek.

A programtól azt várják, hogy az eltűnő, a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták, illetve tájfajták fennmaradnak és újrahonosodnak. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klíma- (és társadalmi) változásokból következő helyi szintű problémák megoldásához. Új, illetve már feledésbe merült gasztronómiai lehetőségek feltárásával a termesztők újabb piaci szegmenst érhetnek el, így a fogyasztók változatosabb, egészségesebb gyümölcshöz jutnak. A hagyományos művelésű gyümölcsösök, mint tájképi elemek újból a pannon táj részei lesznek, a vidéken élő fiatalok pedig megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés, általában a tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel, és maguk is hozzájárulhatnak az életgazdagság helyreállításához szülőföldjükön.

A célok megvalósításáért a megállapodás aláírói kezdeményezik és segítik az iskolák, egyházközségek, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek helyi összefogását - áll a közleményben.