Azzal, hogy a Kádár-korszakban a bázisközösség tagjai közül többen - a börtönbüntetést is vállalva - megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot, elmérgesedett a hittételi vitákkal is terhelt viszony a „bulányisták" és a magyarországi katolikus egyház között. A mostani döntés több évtizedes vitát zárt le.

A Bokor katolikus mozgalmat 1945-ben hozta létre Bulányi György. Horváth Zsuzsa vallásszociológus Az egyház kovásza: a bázisközösségi mozgalmak Magyarországon című tanulmányából kiderül, hogy Bulányi atyának 1951 végén távoznia kellett a piarista rendházból, az állam megvonta tőle a nyilvános misézés jogát. 1952-ben letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult.

Bulányi György többé már nem került egyházi szolgálatba, de - írja Horváth Zsuzsa - folytatta közösségépítő munkáját. A hatvanas években kezdte hirdetni az erőszakmentességet, 1979-ben fordult elő először, hogy a Bokor-mozgalom egyik tagja megtagadta a fegyveres katonai szolgálatot. Az egyházi hierarchiát nemegyszer bíráló bulányisták amúgy is fekete báránynak számítottak: a magyar püspöki kar 1982 tavaszán tévesnek nyilvánította Bulányi atya tanait, s visszavonásukra szólította fel őt. Miután megtagadta, megvonták tőle a nyilvános misézés jogát, amit - emlékeztet a vallásszociológus - 1951 óta egyébként is megtiltottak neki.

Mostanáig kellett várni arra, hogy a katolikus egyház visszavonja a Bulányi Györggyel szemben felhozott vádakat. Ennek feltétele volt, hogy Bulányi atya aláírja a II. Vatikáni Zsinat egyes hittételeit tartalmazó 12 pontos dokumentumot, bizonyítván, hogy elvei nem ellenkeznek a katolikus tanításokkal.

Bulányi korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a lelkiismereti szabadságról vallott nézete - „nem szabad kényszeríteni az embert arra, hogy lelkiismerete ellen cselekedjék, és csak a lelkiismeretnek tartozik engedelmeskedni" - külön pontként szerepeljen, ám az egyház megítélése szerint ez félreértésekre adhatott volna okot. Úgy tudjuk, hogy kompromisszumos megoldásként a lelkiismereti szabadság gondolata nem önálló pontként ugyan, de bekerült a dokumentumba. Így már Bulányi György is vállalhatónak tartotta a hittani kongregáció által összeállított szöveget.

Külföldi hírügynökségi jelentések szerint Bulányi atya megkönnyebbüléssel vette tudomásul a döntést. A Bokor bázisközösségi mozgalom 79 esztendős alapítója hangsúlyozta: nem neheztel ellenfeleire, közülük egyikről sem állíthatja, hogy „szubjektív szempontból Isten vagy az egyház ellenségei lettek volna".