Elmondásuk szerint október óta többször is egyeztetett a törvény kapcsán a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, azonban az utolsó, december közepére ígért egyeztetés valamilyen oknál fogva elmaradt, és végül nem azt a szöveget nyújtották be, amelyet korábban megismerhettek a kamarák.

A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által december 23-án beterjesztett törvényjavaslat újra visszaállítaná az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot, amelyet 2006-ban töröltek el. A tervezet egyebek között előírja az egészségügyi szakmai kamarákban a teljes körű kötelező kamarai tagságot, és egy a kamarák által teljes körű, független etikai rendszer működtetését. Továbbá valamennyi hivatásgyakorlót érintően bővíti a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörét és kiterjeszti a szakmai kamarák véleményezési jogköreit.

Éger István, a MOK elnöke az MTI-nek elmondta, számos dolog van az eljárás kapcsán, amit nem értenek. A korábbi egyeztetések során arról volt szó, hogy egyéni képviselői indítványként, közigazgatási egyeztetés után lesz beterjesztve a javaslat. Ehhez képest közigazgatási javaslat nélkül nyújtotta be azt a miniszter.

A MOK egyelőre a december közepére ígért egyeztetésre vár - mondta Éger István, utalva ezzel arra, hogy a javaslat benyújtását megelőző utolsó egyeztetés egyszerűen elmaradt. Azóta sem értesítették őket arról, hogy beterjesztették a törvényjavaslatot. Elmondta, természetesen tanulmányozták a parlament honlapján olvasható szöveget, de azt nem akarta kommentálni.

Horváth Tamás, a gyógyszerészi kamara elnöke azt nehezményezte, hogy a benyújtott tervezet a többszöri tárgyalások ellenére két-három ponton is eltér attól, mint amit a legutolsó egyeztetésen láttak. Az egyik ilyen a kamarai tisztségviselők újjáválaszthatóságát szabályzó rész. Jelenleg egymás után kétszer lehet újraválasztani valakit ugyanarra a tisztségre. Az egyeztetések során a teljes körű kötelező kamarai tagság életbe lépését egyfajta nulla pontként értelmezték. Tehát az egymás után kétszeri újraválaszthatóság a törvény hatályba lépését követően indult volna - de ez kikerült a szövegből. Ennek kapcsán mindenképpen tisztázni kell, hogy az új kamarai törvény szabályozása jogfolytonos-e, vagy sem.

A másik pont, amely megváltozott az utolsó egyeztetés óta, az a tagdíjak befizetéséről szóló rész. Az MGYK javaslata az volt, hogy az összeget egyenlő arányban osszák szét újra a kamarák között - ez viszont kikerült a végleges változatból. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a három kamara feladatkörei, és az ehhez kapcsolódó költségei közel azonosak, a taglétszám viszont különbözik.

Közölte: ha kötelező lesz a kamarai tagság, a MESZK-nél 90-100 ezer, a MOK-nál 40-50 ezer, az MGYK-nál pedig 7-8 ezer körül prognosztizálják a taglétszámot. Ugyanakkor: még változhat, hogy a kötelező kamarai tagság kire terjed ki, mivel egyebek mellett még nem dőlt el, hogy kinek van összeférhetetlensége, vagy felmentése a kamarai tagság alól.

Horváth Tamás elmondta, az említett két pont kapcsán mindenképpen egyeztetni akarnak. Szerinte az egyes kamarák a rájuk specifikus pontokban még nyilvánvalóan szeretnének módosításokat elérni, de lehetnek olyan pontok is, amelyek módosítását mindhárom kamara egyetértésben kezdeményezi majd.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke kifejtette: december elején volt az utolsó egyeztetés, ahol abban állapodtak meg, hogy a következő hétre mindhárom kamara összeállítja és megküldi végső ajánlásait a tárcának, majd ezután újabb személyes egyeztetésre kerül sor. Tudomása szerint mindhárom szervezet elküldte ajánlásait, de az egyeztetés elmaradt. Emellett a benyújtás módja is megváltozott, amiről szintén nem tájékoztatták őket. A javaslat szövege szerint a kamarák "véleményezik az egészségbiztosítási szerv és az egészségügyi szolgáltatók közötti általános szerződési feltételeket, valamint az egyedi szerződések azonos feltételeit". Balogh Zoltán a szakdolgozókra nézve is veszteségnek tartja, hogy a törvény csupán véleményezési és nem egyetértési jogkört biztosít a szerződések megkötésében.

Mindezektől eltekintve viszont fontosnak nevezte, hogy legalább már benyújtották a javaslatot. Elmondta, már felállították azokat a munkaügyi bizottságokat, amelyek elkezdték a felkészülést az újjáalakulásra. Ez komoly munkát jelent, mivel náluk több mint nyolcvanezer ember érintett a változásokban - hangsúlyozta Balogh Zoltán.

A most benyújtott javaslat számos területen kibővíti a kamarák feladatait és jogköreit is. Így például a jövőben ismét véleményezik a szakmai alkalmasság tekintetében a vezető állású egészségügyi dolgozók kinevezésére, felmentésre irányuló döntések tervezeteit is. A kötelező kamarai tagság visszaállítására való tekintettel új kamarai alapszabály és etikai kódex megalkotását határozza meg. Ehhez soron kívüli kamarai választások alapján összehívandó küldöttgyűlés megtartását, valamint az ügyintéző szervek és tisztségviselők megválasztását is előírja a javaslat.