Az egész választási rendszert felforgathatja egy esetleges visszalépés
„Nem lépek vissza” – tette egyértelművé a Népszabadságnak nyilatkozva is Karácsony Gergely, a II. kerületi időközi választás LMP-s jelöltje. Az ökopárti politikus azzal érvelt, hogy a korábban (a Népszabadságban közölt páros interjújában) bejelentett visszalépési szándéka is egyértelmű volt, vagyis csak akkor lép vissza a szocialista jelölt javára, ha annak van értelme a választás kimenetelét illetően. Karácsony akkor úgy fogalmazott: „Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény, én meghajlok a kerületiek döntése előtt. Ha olyan helyzet van, hogy az én visszalépésem érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy meg lehessen verni a Fideszt, akkor erre kész vagyok”. Karácsony most hozzátette: miután az MSZP-s Lévai Katalin és az általa megszerzett szavazatszám együttesen sem közelíti meg a fideszes Láng Zsolt támogatottságát, így szerinte nincs értelme a visszalépésnek.
Tény, hogy a Balsai István alkotmánybírói kinevezése miatt szükséges időközi választás első fordulójában a Fidesz-KDNP jelöltje 52,61 százalékot ért el, míg a második helyen lévő Lévai Katalin (MSZP) 24,19 százalékot hozott, az LMP-s Karácsony Gergely pedig 15,55 százalékkal lett harmadik. Vagyis az LMP és az MSZP szavazatai együttesen sem érik el a fideszes induló voksainak számát, de a Jobbik és a JESZ támogatottságának beszámításával sem fordítható meg az arány. (A jobbikos Bodor Zoltán 6,53 százalékot, míg a JESZ színeiben versenybe küldött Kovácsics Ádám 1,13 százalékot könyvelhetett el múlt szombaton.)
Mivel a választói részvétel nem érte el az érvényességhez szükséges 50 százalékot (a helyiek 39,02 százaléka ment csak el voksolni), november 27-én második fordulót kell tartani, amelyen már nincs érvényességi küszöb, viszont mind az öt indulóra újra szavazni lehet. Ez elméletben megadná az esélyt arra, hogy egy szövetségi politikával és kellő mozgósítással be lehet érni a Fidesz-KDNP jelöltjét, gyakorlati esélye azonban ennek a teljes ellenzéki oldal összeállása esetén is minimális.
"Orosz rulettet játszottunk a kampányban, a visszalépés belengetésével megpróbáltuk a baloldali szavazókat is megnyerni. A helyzet viszont most matematikailag esélytelen képletet mutat. Ha Gergő visszalép, a teljes kormányoldali médiahenger ránk égeti, hogy az MSZP-sek partnerei vagyunk. Aminek akkor lenne minimális értelme, ha legalább fordítani lehetne. Persze így is csak arcvesztéssel lehet kijönni a helyzetből, de idővel ezen is túl leszünk" – így foglalható össze LMP-s forrásaink álláspontja az ügyben. Lapunk úgy tudja: már nem is tudnak többségbe kerülni azok, akik inkább a visszalépést és a gesztust szorgalmazták (pedig voltak belőle a frakcióban és más vezető testületekben is néhányan), ugyanis információink szerint az LMP választmánya a napokban elfogadott egy határozatot, miszerint a párt minden választáson egyedül és formai szövetséges nélkül méretteti meg magát. Vagyis, ha Karácsony Gergely mégis lemondana a második kör előtt, akkor pártjogi értelemben ezért akár ki is zárhatnák a pártból.
Lévai Katalin – aki a már idézett Népszabadság-interjúban maga is ígéretet tett arra, hogy adott helyzetben kész visszalépni az LMP javára – az eredmény ismeretében lapunknak azt mondta: sajnálja, hogy Karácsony Gergely nem teszi meg a megígért gesztust, annak ellenére sem, hogy – Lévai szerint legalábbis – közösen még akár a győzelemre is lenne esély. „Sikerült konzervatív és liberális szavazókat is megszólítanom. Nem fogom feladni, dolgozni fogok azért, hogy a második fordulóban egyértelmű üzenetet küldjünk a kormányzó koalíciónak” – mondta lapunknak Lévai.
Az MSZP-s jelölt most behúzott 24,19 százalékos eredménye abból a szempontból mindenképpen kiugró, hogy az elmúlt húsz év országgyűlési választásainak első fordulóiban egyedül 2002-ben és 2006-ban sikerült ennél jobb eredményt elérnie a párt egyéni jelöltjének, ráadásul ez a szám az MSZP országos támogatottságánál is magasabb. De az LMP is javított: Szombati Kristóf tavaly tavasszal még csak 12,48 százalékot ért el. A részvételi adatok is – bár az alacsony hajlandóság miatt nem lett érvényes a voksolás – az időközi választások tekintetében jónak mondhatók. Igaz, a 2. számú választókörzetben hagyományosan magas a részvétel, húsz éve rendre nyolcvan százalék közeli.
A Fidesz háromszor annyi helyen nyert, mint vesztett
A II. kerületi időközi választás kimenetele akár végképp eldöntheti a kétfordulós választási rendszer sorsát – állítja László Róbert és Molnár Csaba a Political Capital által létrehozott valasztasirendszer.hu portálon publikált írásában. A két szakértő úgy véli, amennyiben az előre bejelentett – de végül nem megtartott – visszalépések után a második fordulóban tényleg valamelyik ellenzéki jelölt javára billen majd a mérleg, a Fidesz korábban meghirdetett választási reformjának bizonyosan része lesz az egykörös rendszer bevezetése.
Az időközi választások eredményét nem szabad túlbecsülni – a kampány jóval lanyhább, a részvétel pedig alacsonyabb –, ám mindegyik ellenzéki pártnak szüksége van olyan hivatkozási alapra, amelyre támaszkodva a Fidesz legesélyesebb kihívójának tekintheti magát – hangsúlyozza László Róbert és Molnár Csaba. Így szerintük ezek a választások akár a politikai erőviszonyok alakulását is befolyásolhatják. Az elmúlt másfél évben egyébként mintegy százhúsz helyen írtak ki időközi választást, de zömében olyan kistelepüléseken, ahol a pártok nem kívántak indulni.
Ebben a ciklusban két parlamenti képviselői hely üresedett meg, s első alkalommal még tavaly Szarvason kellett választást kiírni, mert az ottani képviselő, Domonkos László ÁSZ-elnökké avanzsált. Ebben az esetben egyértelműen a papírforma érvényesült, de a szakértők szerint a Fidesz népszerűségvesztése akkor még nem volt tetten érhető. A helyzet nagyjából ugyanez volt az Arnóth Sándor halála miatt kiírt püspökladányi választáson is.
Ott több fordulót is tartottak, de ennek oka az volt, hogy az első körben harminc százalék körüli szavazatot vitt el a Jobbik – emiatt a kormányoldalnak nem volt abszolút többsége –, a részvételi arány pedig a második körben nem haladta meg a huszonöt százalékot.
A választás eredményességének biztosítása érdekében végül eltörölték az érvényességi küszöböt, így negyedjére – mindössze húsz százalékos részvétel mellett – a Fidesz jelöltje futott be. A kormánypárti jelölt támogatottsága azonban – legalábbis a voksolók között – nem zuhant drámaian: a legrosszabb eredmény is 48,6 százalék volt, s a mandátumot végül 51,4 százalékos szavazataránnyal nyerte el. Más kérdés, hogy a passzivitás miatt ez az összes választásra jogosult mindössze tíz százalékát jelentette.
Az elemzők szerint bizonyos áttörést a márciusi dunaújvárosi időközi önkormányzati választás hozott: az MSZP jelöltje úgy győzött, hogy tavaly októberben fideszes riválisa még abszolút többséggel nyert. Áprilisban Győrött a kormánypárt újabb kudarcot vallott, mert – ellenzéki pártok jelöltjei nélkül – a helyi Pro Urbe Egyesület nyert csaknem kétharmaddal. Pilisen májusban a Fidesz jelöltje – igaz, ugyancsak rendkívül alacsony részvétel mellett – az utolsó helyen végzett, s a közelmúltban nagyot bukott Budakalászon is.
Ezekből az esetekből persze hiba lenne az erőviszonyok jelentős átrendeződésére következtetni – figyelmeztetnek a szakértők –, mert a kormánypárt közben megtartott egy I., két-két XIV. és XVI. kerületi, valamint egy-egy debreceni, dunaújvárosi, kaposvári, soproni, székesfehérvári és zalaegerszegi helyi mandátumot, s nyert egy új XI. kerületi képviselői helyet. Vagyis: négy vesztes választással szemben tucatnyi győzelem a mérleg.
Az önkormányzati időközi választások eredményeinek elemzése alapján egyébként az MSZP-nek áll leginkább a zászló. A tizennyolc körzetre kiterjedő vizsgálódás alapján a szocialisták tizenkét helyen értek el jobb eredményt, mint a tavalyi helyhatósági választáson, miközben négy helyen rontottak, két választókerületben pedig nem indultak. A Jobbik pozíciói összességében inkább kissé romlottak, míg az LMP nagyobb arányban veszített a támogatottságából.
