Ladányi János szociológus egy budapesti tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a romák integrációjáért indított programok eredménytelennek bizonyultak, a politika az elmúlt húsz évben nem tudta megoldani ezt a társadalmi problémát.

Ladányi János a legfőbb gondot abban látta, hogy ma már nem csak szegregált településrészek, új cigánytelepek jönnek létre, de megnőtt az "elcigányosodott" települések száma is, azok körzetében nincs munka, így az ott élőknek már nincs hova integrálódniuk. Szerinte olyan komplex programokat kellene indítani, amelyek nem a romák sajátosságaiból levezetett problémaként kezelik a mélyszegénységet, hiszen mások is élnek ezekben a rétegekben.

Szakcsi Lakatos Béla, a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott rendezvény fővédnöke úgy fogalmazott: a romák felemelkedése nélkül "a magyarok" sem tudnak felemelkedni, mert egy országban élnek, ahhoz, hogy Magyarország sorsa jobbra forduljon, kénytelenek együtt dolgozni. A Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, dzsesszzongoraművész ugyanakkor azt hangsúlyozta, a probléma megoldásában nem csak a többségi társadalom tagjaira, hanem a cigány vezetők felelősségteljes gondolkodására is szükség van.

Horn Miklós, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar oktatója alapvető feladatnak nevezte, hogy a jövendő pedagógusokat felkészítsék az előítéletekkel szembeni fellépésre. Az iskolában vendéglátó és idegenforgalmi szakos közgazdász tanárokat és szakoktatókat képeznek szakiskolák számára, s a képzésnek évek óta része a "felzárkóztatás" kurzus, amely a romákat érintő hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozik, a romák történelmét, kulturális jellegzetességeiket ismerteti.

Az intézmény oktatói ezt a tárgyat különösen fontosnak tartják, mert szerintük az előítéletesség hátterében a tájékozatlanság a áll. Horn Miklós elmondta: a középiskolába kerülő romák többsége nem gimnáziumban folytatja tanulmányait, hanem szakiskolában, így a náluk képzett pedagógusok nagy valószínűséggel találkoznak cigány származású diákokkal.