Megsértette a számviteli törvény előírásait az LMP, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést végző munkatársainak nem adta át a 2011-és 2012-es év könyvvezetésének elektronikus nyilvántartását, a 2011. évre vonatkozó főkönyvi kivonatot, a mérleget alátámasztó leltárakat és az analitikus nyilvántartásokat – áll a számvevők vizsgálati jelentésében. Szintén hiányosnak bizonyultak a 2012. évre vonatkozó papíralapú számviteli nyilvántartások és a 2012. évi gazdálkodás eredeti dokumentumai.

A számvevők nem boldogultak az ökopárttal

A párt gazdálkodását meghatározó szabályzatok nem voltak hatályosak, azok elfogadásáról az országos választmány nem hozott határozatot. A vezetői kontrolltevékenység, valamint az informatikai rendszer működtetése a megfelelő dokumentumok hiánya miatt nem volt ellenőrizhető – állapította meg az ÁSZ. További hiányosságként rótták az ökopárt vezetőnek szemére, hogy a gazdálkodásról szóló beszámolót mindkét évben a törvényben előírt határidőn túl tették közzé, a 2012-est csak a helyszíni ellenőrzés idején. Az LMP különben a vizsgált két évben egyaránt 249 milliós költségvetési támogatásban részesült.

A gazdálkodási szabályzatok, a számviteli nyilvántartások és a megfelelő bizonylatok hiányában a számvevők a feladataikat nem is tudták elvégezni, így az ellenőrzés meghiúsult, s erről a Fővárosi Főügyészséget is tájékoztatták. Az ÁSZ egyébként 2012-ben ellenőrizte a párt 2009-2010. évi gazdálkodásának törvényességét, és akkor az LMP a hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készített, az abban foglaltakat azonban nem hajtotta végre, így a megállapított hiányosságok továbbra is fennálltak.

A számvevők a gazdálkodása törvényességének helyreállítása érdekében javasolták, hogy az LMP illetékesei vizsgálják ki a feltárt hiányosságokkal kapcsolatos szankció lehetőségét, valamint intézkedjenek a felelősség érvényesítése érdekében. Felhívták emellett a figyelmet arra, hogy szüntessék meg a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságokat. Javasolták továbbá: a párt gondoskodjon arról, hogy a számviteli szabályzatait az országos választmány fogadja el és léptesse hatályba.

Ellenőrizte az ÁSZ az Ökopolisz Alapítvány gazdálkodását is, amely a vizsgált két évben összesen 213 millió forint állami támogatást kapott, ami a bevételek 94 százalékát jelentette. Ebből 148 milliós kiadással számoltak el, és a pénzt a törvényes célokra – például a feladataihoz kapcsolódó támogatásokra, oktatásra, kutatásra – használták fel. Hiányosságokat azonban az LMP pártalapítványánál is találtak: a számviteli politikával kapcsolatos szabályzatok a törvényi követelményeknek csak részben, az ellenőrzött bizonylatok pedig – alaki és tartalmi hibák miatt – egyáltalán nem feleltek meg. 

A Jobbiknál is voltak hiányosságok

Az ÁSZ-nak kevesebb baja volt a Jobbikkal, amely a vizsgált két esztendőben 448-448 milliós állami támogatást kapott. A párt a beszámolóit időben közzétette, de nem az előírásoknak megfelelően, mert 2011-ben csaknem kilencmillióval többet költöttek, mint amennyit bizonylatokkal alátámasztottak, és a jogszabályban meghatározott összegnél többet adományozók nevét sem közölték teljes körűen. Az utalványozás kapcsán is hiányosságokat állapítottak meg, és a bizonytalan fegyelem sem érvényesült maradéktalanul.

A párt a foglalkoztatással kapcsolatban is követett el hibákat 2012-ben, mert nem teljes körűen jelentette be a megbízásos jogviszonyban alkalmazott személyeket, de a mulasztást 2013-ban pótolták. A személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották, tehát az adó- és járuléklevonási és nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tettek, a befizetési kötelezettségnek viszont nem mindig. A vizsgált két évben nem tettek eleget a hivatali telefonok magáncélú használatához kapcsolódó havi adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek, amit az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének időszakában pótoltak.

A Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványának az ellenőrzött időszakban az összes bevétele 435 Ft millió forint volt, melynek 97 százalékát a költségvetési támogatás tette ki. Ebből 168 milliót költöttek, az elszámolással kapcsolatban azonban az ÁSZ kisebb hibákat állapított meg. A jelentésből kiderül viszont, hogy a beszámolók megbízható, valós képet nyújtanak az alapítvány működéséről.

Az MSZP-vel volt a legkevesebb baj 

Az ÁSZ által most vizsgált pártok közül a legtöbb állami pénzt – évente valamivel több mint 770 milliót – az MSZP kapta. Ehhez képest a számvevők is jelentéktelen hibának minősítették, hogy a szocialisták 2011-ben egy négymilliós tételt félrekönyveltek, 2012-ben pedig nem számolták el adományként az egyik hirdetési cég harmincszázalékos árengedményét. Figyelmeztettek az ellenőrök viszont arra, hogy a párt számviteli szabályzatával gondok vannak például azért, mert a helyi szervezetek a bizonylatok jelentős részét késve küldték meg.

A Táncsics Mihály Alapítvány az ellenőrzési időszakban 580 milliós állami támogatást kapott, ehhez képest egymilliárdot költött, de azt csaknem maradéktalanul a törvényes célokra. A számviteli szabályzatok az ÁSZ szerint – a leltározási szabályzat kivételével – megfeleltek a jogszabályoknak, a 2012-es beszámolóban talált húszezer forintos hiba pedig nem érte el a „lényegességi szintet”.

Az ellenőrök érdemben egy dolgot észrevételeztek: az alapítvány a feladatát részben a Kapcsolat.hu Kommunikációs és Szolgáltató Nonprofit Kft.-n keresztül látta el. A 2006 óta működő internetes portál üzemeltetésére 2011-ben 25 ezer, 2012-ben 23 ezer forintot fizettek ki, de a cég számára költségvetési források biztosítása az alapítvány alapító okirata szerint nem volt igazolható.