A közlemény szerint a városvezetés hivatalos értesítést nem kapott az állami üdülők esetleges bérbeadásról, illetve eladásról, és csak a sajtóból értesült a szóban forgó ingatlanok listájáról. Eszerint a kormány 14 üdülőingatlan üzemeltetését adná magánkézbe, 21 Balaton-parti szálloda pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülne át a Központi Szolgáltatási Igazgatóságtól.

Balázs Árpád polgármester arra kéri a minisztert és a vagyonkezelő elnökét, hogy a várost érintő ingatlanokat jelöljék meg a hasznosítás tervezett módjának feltüntetésével, és a Balatoni Szövetség elnökeként az összes balatoni ingatlanra vonatkozóan is szeretné megkapni ezt a tájékoztatást.

A tárcavezetőhöz és a MNV Zrt. elnökéhez írt levelében a város első embere felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az eddigi bérbeadások és privatizációk a Balaton szempontjából rendkívül rossz tapasztalatokat hoztak, ezért az informáláson túl a városvezető érdemi párbeszédet sürget a települések önkormányzatai és a kormányzat között.

A polgármester levelében arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy bizonyos állami tulajdonú ingatlanok jelenleg jogellenesen elzárják a Balaton-partot. Balázs Árpád példaként említi a Miniszterelnöki Hivatal siófoki üdülőjét, amely kettévágja a széplaki sétányt, megsértve ezáltal mind a Balaton-törvényt, mind a helyi építési szabályzatot.

A siófoki polgármester úgy is, mint a Balatoni Szövetség elnöke már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket az állami tulajdonban lévő közvetlen vízparti területeket adják térítésmentesen a tóparti településeknek, hogy eleget tudjanak tenni annak a Balaton-törvényben rögzített jogszabályi előírásnak, amely 30 méter széles, közösségi parti sétány kialakítására kötelez.

A kisajátítás ugyan az önkormányzatok feladata lenne, az állam azonban az ügyletekhez nem biztosít forrást, így pénze egyetlen településnek sincs az olyan területek megvásárlásra, mint amilyen például a széplaki hotelé - ismerteti a közlemény.