Az állam veszi át az önkormányzatoktól a tűzoltóságokat
A katasztrófavédelemben a kormányváltás után szinte azonnal súlyos zavarokat érzékeltek – hangsúlyozta a főigazgató. A tavaly tavaszi-nyári árvizek elleni védekezés során nyilvánvalóvá vált, hogy gondok vannak az irányítási mechanizmusokkal, a finanszírozással, de még a polgári védelmi erők alkalmazásával is, s ezért a rendvédelmi szerveket kellett bevetni. A vörösiszap-katasztrófa hasonló tapasztalatokkal szolgált, hiszen ott még az is bizonytalan volt, hogy ki felel a tározók ellenőrzéséért.
A West Balkánban bekövetkezett tragédia arra figyelmeztetett, hogy a szórakozóhelyek tűzvédelmi ellenőrzése sem megoldott - folytatta a sort. Egy balatonfűzfői tűzeset pedig azt mutatta, hogy a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek körül sincs minden rendben. Az meg a tűzoltóság problémáira utal, hogy a miskolci paneltűz valószínűleg szakmai hibák miatt emberéleteket követelt; az ügyben még büntetőeljárás folyik.
A legtöbb embert közvetlenül a polgári védelmi rendszer átalakítása érint – mondta Bakondi. Ma papíron vagy 150-200 ezer olyan személyt tartanak nyilván, aki veszélyhelyzetben bevethető, ám ezek egy része nem kapott semmilyen kiképzést. A rendkívüli helyzetekben igénybe vehető, magánszemélyek vagy vállalkozások tulajdonában álló eszközöket ugyancsak nyilvántartásba vették, ám ez az adatbázis szintén megújításra szorul.
A tervek szerint kisebb, de jól felkészített polgári védelmi erőt szándékoznak kialakítani. Ez részben önkéntesekből – ilyenek többek között a speciális mentők –, részben a polgári védelmi szolgálatra kötelezettekből áll majd. Utóbbiak közé a különféle veszélyhelyzetekben használható szaktudással rendelkező szakemberek kerülnek – az egészségügyiektől a mérnökökig sokféle ismeretre lehet szükség –, de például egy árvíz esetén a kétkezi munkások sem nélkülözhetők.
Számukra évente szerveznének gyakorlatokat, így mindenki pontosan tudhatja majd, mi lesz a dolga. A különleges feladatokra központi polgári védelmi szervezetet hoznak létre, míg az egyes településeken a tényleges veszélyeztetettségnek megfelelő létszámú helyi erőt kell biztosítani. Rendkívüli helyzetben pedig nem a megyei vagy helyi védelmi bizottság elnöke – tehát a közgyűlés elnöke, illetve a polgármester –, hanem a katasztrófavédelem szakemberei irányítják majd a védekezést.
Egyértelműen a polgári védelem feladata lesz, hogy gondoskodjék a kritikus infrastruktúra – ilyen például a villamosenergia-hálózat, az ivóvíz- és gázszolgáltatás védelméről. Bakondi tájékoztatása szerint a szolgáltatók többségével már együttműködési megállapodást kötöttek, amely kiterjed a rendkívüli helyzet miatt kimaradó szolgáltatás helyreállításának feltételeire. Emellett a törvény elfogadása után szakhatóságként ellenőrzéseket végezhetnek és bírságolhatnak is.
Az eddiginél hatékonyabban kívánják figyelemmel kísérni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet – emelte ki a főigazgató. Ezért a katasztrófavédelem egységes iparbiztonsági hatóságként részt vesz a környezetre veszélyt jelentő ipari üzemek létesítésének engedélyezésében, működésének felügyeletében, valamint a veszélyes szállítmányok ellenőrzésében. Megengedhetetlen – fogalmazott Bakondi –, hogy ilyen rakományokat követhetetlenül fuvarozzanak az ország területén, beleértve a vízi utakat és a légi szállítást is. A katasztrófavédelem a szabályok betartatása érdekében széleskörű hatósági jogkört kap.
Alap, amelyre rombolás esetén építhet
További újdonság: az esetleges ipari katasztrófák következményeinek felszámolására alapot hoznak létre, amelybe a veszélyes üzemek az árbevételükkel arányos, annak egy százaléka körüli összeget kötelesek befizetni. A főigazgató szerint így a szükséges forrásokat nem a baj esetén kell kapkodva előteremteni, s egyébként is igazságosabb megoldás, ha a költségeket nem az államnak, hanem a veszélyeztetőnek kell állnia. A kötelező felelősségbiztosítás is marad, de annak összegét a tényleges kockázathoz kell igazítani.
Jövő januártól a hivatásos tűzoltóságokat – amelyek a katasztrófavédelmi szervezet gerincét jelentik – az önkormányzatoktól ismét az állam veszi át. Ezzel biztosítható az egységes szakmai irányítás, ugyanakkor mindenütt – a diszkóktól a nagy ipari vagy kereskedelmi létesítményekig – egységesen érvényesíthetik a tűzvédelmi szempontokat. Nem kevésbé fontos, hogy az eddiginél hatékonyabban költhető el a fejlesztésre szánt pénz is. Ez utóbb kapcsán Bakondi kiemelte: eddig gyakran lobbiérdekek érvényesültek, és nem egy példa akad presztízsberuházásokra. Előfordult még az is, hogy magasból mentő eszközöket igényeltek olyan településeken, ahol négyemeletesnél nincs magasabb építmény. Arra a kérdésünkre, hogy a helyhatóságoknak milyen feltételekkel kell átadniuk a korábban tulajdonukba adott létesítményeket és a részben saját önrészből vásárolt eszközöket – tehát kapnak-e ezért valamilyen ellentételezést –, a főigazgató elmondta: erről még folyik az egyeztetés.
A lakosság biztonságát szolgálja, hogy a 96 hivatásos tűzoltóság szervezetén belül több településen tűzoltóőrsöket hoznak létre. A tüzek többségének oltásához nincs szükség nagyobb erőre, s ha a jelenleginél több helyen állomásoznak, riasztás esetén sokkal gyorsabban érkezhet meg a segítség – indokolta az elképzelést a főigazgató. Ugyanakkor a ma meglevő mintegy nyolcvan köztestületi tűzoltóság valódi önkormányzati tűzoltóságként működhet. ugyanakkor bővül a létesítményi tűzoltóságok száma. Német mintára megteremtik annak lehetőségét is, hogy a hivatásos őrsök állományával önkéntes tűzoltók is vonulhassanak.
Bakondi kiemelte: jelentősen fejlődik a tűzmegelőzést szolgáló hatósági munka és a tűzvizsgálati eljárás, s átalakul a szakmai képzés rendszere. Új alapokra helyezik a beszerzéseket, és ezzel egységesítik a tűzoltóságok eszközparkját. A 112-es segélyhívó számon kezdeményezett hívások pedig korszerű bevetésirányítási központokba futnak majd be.
