Az alkotmánytervezet szembemegy az uniós joggal?
A dolgozó jogosult a végzett munkájával arányos jövedelemre, az állam pedig kötelezettséget vállal a munkavállalók anyagi és erkölcsi előmenetelének elősegítésére, a munkaidő mértékének, illetve az országos minimálbérnek a megállapítására, a munkabér védelmére, a pihenőidő és a rekreációhoz szükséges feltételek meghatározására – egyebek mellett ezeket a rendelkezéseket hiányolja egy érdekképviselet az új alkotmány tervezetéből.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke kérdésünkre hangsúlyozta, hogy örültek volna annak, ha az alaptörvény tervezetében olvashatnak a foglalkoztatás biztonságához való jogról, tehát arról: valós és arányos ok nélkül vagy politikai, illetve ideológiai okokból senki sem bocsátható el. Szerinte a munkavállalók védelmét szolgálná az is, ha az alkotmány deklarálná, hogy a munkavállalót munkahelyi baleset vagy a foglalkozásából eredő betegség esetén méltányos kártérítés illteti meg.
A hatályos alaptörvényből és a tervezetből is hiányolja az érdekképviselet, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma szerepel ugyan, az életkor szerinti diszkriminációra – ami az egyik legsúlyosabb probléma – azonban nincs utalás. Emellett azt is kifogásolják, hogy a munka és a családi élet közötti harmónia fenntartásáról sem esik szó.
Súlyos elvi probléma, hogy az új alkotmány tervezetének elfogadásával – amely az egységes állami nyugdíjrendszer mellett legfeljebb önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működését teszi lehetővé – végérvényesen kimondják majd a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét – véli Székely. Ez az Alkotmánybíróság döntését is befolyásolhatja, hiszen a testület még nem döntött a pénztárakban összegyűlt pénz „államosításával” kapcsolatos beadványokról – hangsúlyozta az elnök.
A VDSZ álláspontja szerint más baj is van: negligálják a foglalkoztatói nyugdíj intézményét, amelynek fenntartása uniós követelmény. A nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek 2008 januárjától éppen az EU nyomására bővültek, amikor elfogadták azt a törvényt, amely szerint a munkáltató is hozzájárulhatott alkalmazottja későbbi nyugellátásához, ha erre szerződést köt valamely nyugdíjszolgáltatóval. A szakszervezet szerint az alaptörvény erről a lehetőségről egyszerűen megfeledkezik.
Ugyancsak alapkérdés – állítja Székely Tamás –, hogy az alkotmány mondja ki: „a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit”. Ez a jelenleg hatályos alaptörvényben szerepel, a javaslat viszont csak munkavállalókról és azok szervezeteiről beszél.
Egy modern európai alkotmányból azonban nem hiányozhat a szakszervezet létrehozásának, illetve a szakszervezeti tagsági viszony létesítésének joga, az érdekképviseleti szövetségek létrehozása szabadságának deklarálása – állítja az elnök. Szerinte azt is ki kell mondani, hogy a szakszervezetek jogosultak a munkáltatóktól – tehát akár az állami és önkormányzati szervektől is – a munkavégzéssel kapcsolatos tájékoztatást kérni és tagjaikat képviselni, továbbá a munkavállalókat érintő jogszabályok előkészítésében, a társadalombiztosítási rendszer irányításában részt venni. Az alaptörvény tervezete minderről hallgat, ami Székely szerint azt jelenti, hogy az érdekképviseleteket súlytalanná akarják tenni.
Ezzel szemben az alkotmánytervezet azt tartalmazza, hogy a munkavállalók és a munkáltatók a munkahelyek megőrzése, a nemzetgazdaság fenntarthatósága, illetve más közösségi célok érdekében egymással együttműködnek. Egy XXI. századi alkotmányban ezt a kötelezettséget meglehetősen furcsa kimondani, hiszen adott esetben súlyos érdekütközésekről van szó – fogalmazott az elnök.
A szakszervezet álláspontja, hogy az alkotmányban rögzíteni kellene: a társadalombiztosítású célú befizetéseket kizárólag a meghatározott célokra lehet felhasználni. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy az ilyen módon befolyt összegből mindenki a hozzájárulásával arányos mértékben részesedhessék.
Az állam bizonyos körben – például anyaság, betegség, rokkantság, a házastárs vagy a szülő elvesztése, illetve az érintett önhibáján kívül bekövetkezett munkanélkülisége esetén – deklarálja az ellátáshoz való jogot, ám az alaptörvényben a szakszervezet szerint ki kellene mondani, hogy a juttatásnak fedeznie kell a megélhetés tényleges költségeit. Az érdekképviselet azt is kifogásolja, hogy a járandóságot az alkotmánytervezet az egyénnek a közösség számára végzett hasznos tevékenységétől teszi függővé, miközben a társadalmilag hasznos munka meghatározásával adós marad.
Legalább a deklaráció szintjén utalni kellett volna a javaslatban a szakképzés fontosságára – utal egy újabb szempontra Székely. Kérdésünkre hozzátette: ez a tankötelezettség korhatárának 15 évben tervezett megállapítása szempontjából is fontos kérdés, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a 16. életévüket be nem töltött fiatalokat gyerekmunkásnak tekinti, s e korhatár alatt az unión belül nemigen foglalkoztatnak senkit.
A javaslat mellesleg kizárólag a család kötelezettségévé teszi a gyermekekről való gondoskodást, kihagyva a hatályos alaptörvényben szereplő két további kötelezettet, az államot és a társadalmat – hívja fel a figyelmet egy újabb ellentmondásra az elnök.
Kérdésünkre Székely leszögezte: az új magyar alaptörvény kapcsán nem a szakszervezet vágyait fogalmazták meg, hanem észrevételeik az EU alapjogi chartájára, a tagállamok alkotmányaira, illetve az ILO dokumentumaira alapozva fogalmazták meg. Ezért úgy látják, hogy az alkotmány napokban ismertetett tervezete több ponton is ellentétes az uniós joggal, illetve egyes nemzetközi egyezményekkel.
