Lehet, hogy mégis pályáznia kell a két nagy országos kereskedelmi rádióadónak a jelenleg is használt frekvenciákra. Jövő év novemberében mindkét adó frekvenciaengedélye lejár, s mivel már túl vannak a hatályos médiatörvény engedélyezte lehetőségeken – hét év sugárzás + öt év egyszeri pályázat nélküli hosszabbítás – immár pályázaton kellett volna versenyezniük a hullámhosszokért. December elején azonban – szakértők szerint e két "rádióra szabottan" – az Országgyűlés módosította a hatályos médiatörvényt. Mégpedig úgy, hogy kiiktatta a kötelező pályáztatást, megengedve az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT), hogy újabb öt évre hosszabbítson meg frekvenciaengedélyeket. Egyetlen feltételt szabott: a kedvezményben részesülők kapcsolódjanak be a digitális műsorszórásba.

Az államfő döntése azonban keresztül húzhatja a pártok és az érintett szolgáltatók számítását. Sólyom László aláírása nélkül ugyanis nem léphet életbe a törvénymódosítás, az AB döntéséig pedig Sólyom, ha akarná sem írhatná alá a jogszabályt – nyilatkozta lapunknak Wéber Ferenc, az államfői iroda sajtófőnöke. Így lehet, hogy a két kereskedelmi rádiónak mégis pályáznia kell.

A határidő mindenesetre köti őket, akárcsak az ORTT-t. A hatályos médiatörvény szerint ugyanis a frekvenciaengedély lejárta előtt tizennégy hónappal kell bejelenteniük a csatornáknak hosszabbítási igényüket.

– A médiahatóságnak legkésőbb jövő januárban ki kell írnia a pályázatokat a két frekvenciára, az előkészületeket nagyjából meg is tettük – nyilatkozta a Népszabadságnak Majtényi László az ORTT elnöke. Számításaik szerint a pályáztatás tíz hónapig, 2009. októberéig tartana, egy hónappal később jár le a két rádió frekvencia engedélye.

Majtényi egyábként élesen bírálta az Országgyűlés december közepi döntését, mondván: súlyos gazdasági, alkotmányossági és közjogi problémákat vet fel, ha  a két kereskedelmi rádió pályázatás nélkül kap újabb sugárzási engedélyt.

A jelek szerint az államfő osztotta Majtényi László aggályait. Mind az Alkotmánybíróság információszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát, mind az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét sérti a médiatörvény decemberi módosítása – áll az államfői hivatal közleményében. A törvény ugyanis – így az állásfoglalás – aránytalan előnyhöz juttatja a jelenlegi műsorszolgáltatókat az esetleg pályázni kívánó új társaságokkal szemben.

Sólyom szerint az Alkotmány sajtószabadságot védő paragrafusát is sérti a parlament döntése, hiszen a digitális átállásig a frekvenciaszűkösség a jellemző. S hogy eközben is érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság, abban garanciális jelentősége van a jelenlegi pályázati rendszernek – ez ad lehetőséget az új szolgáltatók megjelenésére.

- Néhány hónapnál előbb aligha számíthat bárki is döntésre az államfői beadvány ügyében – mondta lapunknak Sereg András, az Alkotmánybíróság (AB) sajtófőnöke. Bár az államfői átiratokat soron kívül tárgyalja az AB, már sok, soron kívüli elbírálást igénylő ügy vár a testületre, az államfőtől is négy kérés várakozik az alkotmánybírák asztalán.

Az államfői döntéssel leginkább érintettek egyike, a Danubius Rádió, rövid közleményben reagált a fejleményekre. "A Danubius Rádió tulajdonosai hosszú távon terveznek, ezért felkészültek minden eshetőségre, így készek a hosszabbításról tárgyalni vagy pályázat esetén indulóként azon részt venni." – áll a László Géza vezérigazgató által jegyzett közleményben.