Új fejlemények várhatók a héten a devizahitelek ügyében – írja a Magyar Nemzet a hétfői számában. A lap úgy tudja, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) akár már kedden állást foglalhat a kabinet beadványáról, szerdán pedig nyilvánosságra hozzák az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának véleményét a Kásler kontra OTP per kapcsán.

A keddi teljes ülésén folytatják a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását – erősítette meg Bitskei Botond, az Ab főtitkára. Hozzátette azonban: egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mikorra várható döntés.

Korábban a főtitkár elmondta: egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadó bíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.
 Az Ab január végén tárgyalta meg először a devizahitelekkel kapcsolatos indítványt.

A kormány még novemberben kérte, hogy az Ab értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések – emlékeztet a lap. A Magyar Nemzet írása szerint összességében még tavasszal eldőlhet az is, hogy a jogalkotás milyen új rendelkezéseket hozhat a devizahitelesek megsegítésére.

Az alaptörvény értelmezése kapcsán a kabinet egyebek mellett arra vár választ, mit jelent a gyakorlatban, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit”, illetve „fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Az Ab-nek világossá kell tennie, hogy ebből közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége.

Ezzel kapcsolatban példaként említik, hogy a devizahitel-szerződések esetén az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárítják, ráadásul az árfolyam-különbözet mögött nincs banki szolgáltatás, hiszen az ügyfél nem jutott devizához. A kabinet szerint kifogásolható az is, hogy a hitelező egyoldalúan emelheti a kamatokat.

További vitatható pont az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltétel, amely szerint a bank a hitelt az aktuális deviza eladási árfolyama alapján folyósította, a törlesztő részleteket viszont a mindenkori vételi – tehát alacsonyabb – árfolyamból kiindulva számítják ki. Vagyis: az adós emiatt is rosszabbul jár, hiszen a devizában megállapított hitel forintra átszámítva az árfolyam változása nélkül is kevesebbet ér, mint amennyit – ugyancsak forintban – vissza kell fizetnie.

A kormány az Ab-től azt is kérdezi, milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződések jogszabály útján történő módosítására. A testületnek tehát tisztáznia kell, összeegyeztethető-e a jogállamisággal – a jogbiztonsággal –, ha a parlament esetleg utólag ír felül bizonyos kontraktusokat.

A Kásler kontra OTP perben a múlt év elején a Kúria pedig azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahitel-szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e. A per az összes hasonló devizaügyben segítheti annak megítélését, hogy az árfolyamrésről szóló kikötés és az egyoldalú szerződésmódosítás elfogadható-e.

A Kúria jogegységi döntésében tavaly decemberben egyértelművé tette: a devizahitel-szerződések önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütköznek jogszabályba vagy a jó erkölcsbe, azok nem uzsorás szerződések, nem irányulnak lehetetlen szolgáltatásra, valamint nem tekinthetők színlelt szerződésnek.

A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása miatt nem mondható ki az sem, hogy érvénytelen a megállapodás, miután az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.