Első alkalommal tárgyal az Alkotmánybíróság (AB) kedden a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos alkotmányjogi panaszról. Az érintettek közül többen is a testülethez fordultak annak érdekében, hogy állapítsák meg: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha „a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: felső korhatár) – a Kúria elnöke kivételével – betöltötte”, ellentétes az alaptörvénnyel.

A parlament tavaly döntött úgy, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt a  bírókra is kiterjesztik. Ők korábban hetvenéves korukig ítélkezhettek, az idén viszont mindazoknak távozniuk kell, akik már betöltötték vagy ebben az évben töltik be a 62-t. Később – csaknem tíz esztendő alatt – a felső korhatár 65-re emelkedik, a fiatalabb bírák tehát hosszabb ideig dolgozhatnak.

A bírák diszkriminatívnak tartják, hogy azonos foglalkozási csoportokon belül eltérő a nyugdíjkorhatár, ugyanakkor más területeken – például az alkotmánybírák vagy a kormánytisztviselők esetében – változatlanul hetven év a felső korhatár. Ez ellentétes az uniós joggal is, ezért az Európai Bizottság kötezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

Az államfő március utolsó napjaiban mintegy 180, már 62 évnél idősebb bíró felmentéséről döntött, s az ő szolgálati jogviszonyuk június 20-én szűnik meg. Aki idén lesz 62, az decemberig maradhat.

Amennyiben az AB alaptörvény-ellenesnek minősítené ezt a szabályozást, az érintettek számára kizárólag az jelentene teljes körű elégtételt, ha nem kellene elhagyniuk a bírói kart. Az alkotmánybírákat így sürgeti az idő, mert ha június végéig nem hirdetnek határozatot, a bírákat nyugállományba helyezik, a megüresedő státusokat pedig gyorsan betöltik. Információnk szerint nem kizárt, hogy AB addig az időpontig dönteni fog.

Az Európai Unió Bírósága előtt folyó kötelezettségszegési eljárás viszont június végéig biztosan nem fejeződik be. A luxembourgi fórumnak – amelytől az Európai Bizottság soronkívüliséget kért – viszont elvileg lehetősége lenne a kifogásolt magyar szabályozás végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezni.

Az AB kedden tárgyal arról is, befogadhatja-e a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenység alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt.

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására”, a Fidesz pedig a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány szerint arra tör. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A szervezet a médiatanács, illetve az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottságok felállításáról rendelkező országgyűlési határozatok, a médiatörvény, továbbá az MNB-ről, a Költségvetési Tanácsról, az információs önrendelkezési jogról, az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvények megsemmisítését kezdeményezi.

A Pusztai Erzsébet, Kajdi József és Kerék-Bárczy Szabolcs által jegyzett indítvány szerint az alaptörvény egyértelműen leszögezi: „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására”. A kifogásolt rendelkezések viszont éppen a „közhatalom mindenkori parlamenti többség és kormány általi kizárólagos birtoklására” irányulnak – olvasható az alkotmánybírósági beadványban.

Az ilyen törekvésekkel szemben pedig – hívják fel a figyelmet – „törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. Az indítványozók azt nem kifogásolják, ha egy párt célja a hatalom megszerzése, majd minél hosszabb ideig történő megtartása.

Az alkotmánybírósági indítvány utal arra, hogy „a fogaskerékszerűen egymásba illeszkedő jogi rendelkezések során épül fel az az intézményrendszer, amelyen keresztül megvalósulhat – és adott esetben meg is valósul – a hatalom kizárólagos birtoklása és ezen keresztül kizárólagos gyakorlása”. Ennek egyik eleme, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmények vezetői, illetve meghatározó befolyással rendelkező tagjai a ma hatályos szabályozás szerint csak kormánypárti jelöltek lehetnek.

A beadványozók úgy látják, a kifogásolt rendelkezések összességében alkalmasak arra, hogy felszámolják a fékek és ellensúlyok rendszerét, s ezzel lehetővé teszik a hatalom hosszú időre szóló kizárólagos birtoklását. Ezért arra kérik az alkotmánybírákat, hogy „az egész komplex hatalomgyakorlási rendszert vizsgálva és értelmezve” semmisítsék meg az indítványban szereplő törvényeket és parlamenti határozatokat.