Az AB elfogadta a Népszabadság érveit is
A hazai és nemzetközi szinten is nagy botrányt kiváltó médiaszabályozást 23 magánszemély, szakmai és jogvédő szervezet, ellenzéki párt, valamint a Népszabadság Dolgozóinak Egyesülete támadta meg. Az Alkotmánybíróság a lapunk által megfogalmazott kifogások többségét megalapozottnak találta, így megsemmisített a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével összefüggő több rendelkezést. A testület lényegében 2012. május 31-től kivette az írott sajtót a médiatörvény hatálya alól, az AB eddig adott határidőt a parlamentnek, hogy módosítsa a jogszabályt.
A tartalomszabályozással kapcsolatban az AB megállapította, hogy a médiaalkotmány az írott sajtó esetében alkotmányellenesen határozta meg a számon kérhető tartalmi előírások körét, ami valójában azt jelenti, hogy az írott sajtótól nem lehet ugyanolyan tartalomszolgáltatási követelményeket elvárni, mint az elektronikus médiától. A testület ezért az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.
Az AB az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Például megsemmisítette a médiaalkotmánynak azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra ugyanis a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét. Megsemmisítették az adatszolgáltatással összefüggésben azt a passzust is, hogy a médiahatóság olyan védett információkat – például ügyvédi titoknak minősülő adatokat – is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az AB szerint a sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről.
A testület megsemmisítette a média- és hírközlési biztos intézményét, legalábbis a média vonatkozásában, mert úgy ítélte meg, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló ombudsman fellépése a sajtó tevékenységébe jelentős állami beavatkozásnak minősül. A biztos intézményének létrehozása, feladat- és hatásköre a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza.
Az AB mostani döntése alátámasztja az új médiaszabályozással kapcsolatban megfogalmazott kritikák többségét, amelyek azt mondták, hogy bár az Európai Bizottság nyomására a magyar parlament az év elején négy ponton – kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozása, véleménynyilvánítás korlátozása, online tartalmak regisztrációja, más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók (ezek többségét a Népszabadság beadványa is kifogásolta az AB-hez benyújtott indítványában) – módosította a törvényeket, de azok továbbra is alkotmányellenesek, sértik a sajtószabadságot.
Az ellenzéki pártok üdvözölték az AB döntését, a Fidesz pedig azt közölte, hogy alkotmányos megoldásokra törekszik az új médiaszabályozás megsemmisített részeivel kapcsolatban.
