Az is kaphat rehabilitációs járadékot, aki képes valamilyen keresőtevékenységet folytatni. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint mindenkit ki kell zárni az ellátásból, ha tud keresni pár forintot.

Alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a megváltozott munkaképességűekről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a rehabilitációs ellátásból ki kell zárni azokat, akik bármilyen, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenységet folytatnak. A határozathoz Balsai István és Dienes-Oehm Egon különvéleményt csatolt, s Balsai álláspontjához csatlakozott Szívós Mária is. Ők a határozattal nem értenek egyet.

A testület az ombudsman beadványa alapján járt el, aki több szempontból is kifogásolta a jogszabályt, és ezért utólagos normakontrollt kezdeményezett. Kérte egyebek mellett, hogy az AB állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok nélkül változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.

Az alaptörvény tette lehetővé, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően folyósított nyugellátást csökkentsék, szociális járadékká minősítsék át, illetve a munkavégzésre való alkalmasság esetén akár meg is szüntessék – szögezte le az AB. Megállapították ugyanakkor, hogy a jogszabály tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

A testület szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály sem sérti az alaptörvényt. Ezt az ellátást például akkor kell felfüggeszteni, ha valaki a minimálbér legalább 150 százalékát három egymást követő hónapban képes megkeresni.

Ugyanilyen rendelkezés viszont a rehabilitációs eljárással kapcsolatos szabályozásban nem szerepel; az ilyen juttatást mindenképpen meg kell szüntetni, ha az ellátott bármilyen keresőtevékenységet végez. Az AB alapvetően azt kifogásolta, hogy ebben az esetben azt sem kell vizsgálni, hogy az érintett rendelkezik-e a megélhetéshez minimálisan szükséges jövedelemmel. A testület álláspontja: ez sérti a jogbiztonság követelményét.

Balsai különvéleményében azt hangsúlyozta, hogy az ellátottak két csoportját – a rehabilitációs járadékban részesülőket, illetve a rokkantakat – nem lehetett volna egységes csoportként kezelni. Szerinte a rehabilitációs járadék célja, hogy segítse az átmenetileg munkaképtelen személy gyógyulását, és ezzel a céllal ellentétes, ha munkát vállal. A rokkantak esetében viszont „rögzült állapotról” van szó, és a számukra folyósított járadékkal a jövedelemcsökkenést igyekeznek kompenzálni.

Dienes-Oehm viszont úgy véli, az AB-nek nem is lett volna hatásköre a beadvány elbírálására. Az alaptörvény ugyanis kimondja: a testület mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a GDP ötven százalékát, a költségvetést, a központi adónemeket, illetékeket és járulékokat illető kérdésekben nem járhat el. 

A Szolidaritás szerint nem veszik emberszámba a rokkantakat

A Magyar Szolidaritás Mozgalom üdvözli az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a rendelkezést, amely a rehabilitációs ellátás folyósításából kizárná azokat a megváltozott munkaképességűeket, akik a legkisebb jövedelemmel is járó keresőtevékenységet folytatnak – tudatja közleményében a szervezet. A szabályozás nem segítette elő a megváltozott munkaképességűek életkörülményeinek javulását, munkaerő-piaci részvételét, vagy legális foglalkoztatását.

A kormány eltörölte a rokkantsági nyugdíjat, és bevezette helyette a sokkal alacsonyabb összegű rehabilitációs ellátást. Ennek deklarált célja volt, hogy a lehető legtöbb megváltozott munkaképességűt tereljenek vissza a munkaerőpiacra. Azonban – ahogyan ez már korábban is látható volt – a munkaerőpiac képtelen arra, hogy befogadja a megváltozott munkaképességű munkavállalók tömegeit, illetve állapotuknak megfelelő munkahelyet biztosítson számukra. A rehabilitációs ellátás összege pedig megalázóan alacsony, az emberhez méltó életet lehetetlen biztosítani belőle – állítja a Szolidaritás.

Az AB döntése után is fenntartják azon álláspontjukat, hogy a megváltozott munkaképességűek ügye nem pusztán költségvetési tétel. Ez a közlemény szerint olyan terület, ahol „az egyéni élethelyzetek nagy empátiát igényelnének a kormányzat részéről”, s olyan terület, ahol a szerzett jogokat - ilyen a rokkantsági nyugdíj - egy jogállamban nem lehet megvonni. Az alaptörvény túl széles felhatalmazást ad a kormánynak arra – fogalmaz a Szolidaritás –, hogy a rokkantakat ne kelljen emberszámba venni.